Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-09-20 / 26. szám

akkor érték el, midőn a csatornaszájnál megállottak ; míg a kevésbé gyakorlottak végkép elmaradtak s a futamból — ennek kezdetén kivül, semmit sem láttak. — A dolog jelen helyzetében a vidrát kizavarni nem lehetett, hacsak az egész csatornát fel nem bontjuk — minélfogva rögtön más vidra keresésére tértünk a folyamhoz visz­sza. Yalószinü hogy a kutyák e vidrát csaknem a folyóban kapták s ez hallván érkez­tüket , a legközelebbi alkalmas helyen , mi a csatornaszáj volt, keresett menedéket? miután tömlőjébe menekülni már nem volt ideje. Visszaérvén a Whitadderhez, két-három mértföldnyire kerestettünk lefelé anél­kül , hogy à kutyák csak meg is vakkantak volna, bár mind hullatékot, mind friss nyomot eleget találtunk, mi meggyőzött arról, hogy „van még gabona Egyiptomban." A clarabadi malom csatornája mellett keresve, Restless, a falka legjobb szukája, egy nagy fa kiálló gyökereinél dühös ugatásba tört ki, mi azt jelenté , hogy alattuk vidratömlő s a gazda otthon van. A tömlő fölötti hatalmas dörömbölés s hyppopota­musszerü ugrálás után, miben egy terjedelmes altestü gentleman jelesül működött, egy szép huszonnégy fontos gurult ki a falka közepébe , melly csaknem megtépte, mielőtt menekülhetett : a keskeny csatorna vize azonban olly mély és sebes volt, hogy dolgot adott a kutyáknak csak meg is állani benne, nem hogy a ragadó víz ellen kellő gyorsan mehettek volna utána. — Elénk küzdésnek lettünk most tanúi e korlátolt he­lyen , hol a vidra tizenkét ízben is ment le és fel s néhányszor csak úgy menekült, hogy a kutyák hasa alá bukott le. E hajszálon függött menekvések, a futkosás, a zaj, az emberek és kutyák hangzavara — „Itt van! ott van! amott van! tally-ho! — és „mindenütt van", majd e, majd ama kutya alatt, mellyet azonban a sebes folyam ép a pillanatban sodor el, midőn vicsorgó fogaival akarja megkapni — mindez e jelene­tet képtelen zavargóvá tette. — A vidra azonban e sajátságos helyiséget sokkal zajo­sabbnak találván, mint a minő illy elvonúlt életet élő gentlemannek inyére lehetne : kileste az alkalmat s hanyatthomlok szökött ki a malom csatornából, míg Merryman fogai farkánál fehérlettek s olly közel mellettem ugrott el , hogy vesszőmmel jót húz­tam reá ; ezzel berohant a folyó főágának egy öbölzetébe s az egész csaholó falka utána. Itt a legérdekesebb úszások egyike ment végbe, minőket valaha csak sports­man láthatott. A kérdéses öblözet egy széles, hosszú , mély vizű medencze s kőgát­tal van elzárva ; melly fölött a folyam fölösleges vize egy oldalon vékony sugárban foly el ; az alsó szélesebb résznek pedig, hol a vadászat történt, partjain alig van valami bokor vagy bozót, kivéve az egyik oldal kis részét, mellyet hosszú lengő fü szegélyez; következéskép semmi sem volt, mi a vidrát szemeink elől elfedje, se el nem rejtőzhetett előlünk, és így valahányszor léhlzeni jött fel, mindig látta vala­mellyikünk s mert a hajtás elején a malomcsatornai tusában meglehetősen kimerült, gyakran dugta ki orrát a vizből. — A falka tömegesen s teli hanggal úszott mindenütt nyomában, le és fel, előre és hátra s ez négy órahosszat tartott így; a partokon tö­mérdek nép gyűlt össze s ezeknek szakadatlan tally-ho kiáltásai és ködobálásai folyvást nyomra irányozták a kutyákat s nem is vesztették el ezek a vidrát csak egyszer, mi­dőn néhány perczig az imént említett fűszálak közé kapaszkodott ki. A falka zenéje s tökéletes működése, a nézők élénk kiáltozása és jeladása valahányszor a vidra orra

Next

/
Thumbnails
Contents