Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-07-10 / 19. szám

301 Szint' így tartalék nélkül (unreserved) lettek volna eladandólc Mr Greville egy éves csikai, mellyek évenkint rendesen a királyi csikók után kerülnek árverés alá. Midőn ezekre került a sor, az eső olly vastagon kezdett ömölni, hogy a vevők egy része elszéledt, más része távolabbról kocsikon esernyő alól, vagy istállók küszöbjei alól Ígérgetett. Az árverés azonban tovább folyt s hét Orlando, három Voltigeur s pár Fandango és Wild Dayrell-csikó olly alacsony árakon kelt el, hogy a tulajdonos Mr Greville magára nézve rendkívül hátrányosnak tartá az árverés folytatását illy kedvezőtlen időben , melly a vevőket szétriasztá. — Tattersall ennélfogva az árverés elhalasztását indítványozta, de miután egy hang ezt kiáltá : „Mi messziről jöttünk s készpénzzel fizetünk !" — az árverést folytatni kellett. Greville úr ekkor kinyilatkoztatta , hogy maga fogja megtartani lovait s úgy is tett, mert ha valaki 10-et, ő rögtön 50-el többet igért s az árverésnek — néhány ember kivételével — köz megelégedésre vége lett. Most azonban nagy a zaj e miatt az angol sajtóban, mert hiszen unreserved sale volt hirdetve. A méltányosság barátai védik Mr Greviliét, bár szigorúan véve áll az, hogy a szót állani s a csapást tűrni kell. Mi apracticus angolokban csak azt csodáljuk, hogy lóárveréseiket átalában szabad ég alatt tartják, mi a vevőre nézve kellemetlen — de az eladóra nézve egyenesen hátrányos. — A pesti lovardában vihar közepette is nyugodtan folyhat az árverés — s az a pár száz guinea, mellybe egy fedett állás kerülne , tekintetbe sem jöhetne a Tattersallí vagy Hampton-courti, anewmarketi vagy doncasteri árveréseken bejövő összegeknél. De hiszen ez az ő dolguk. Mr Greville , midőn az árverés elhalasztását kívánta, azt mondá, hogy „hiszen csak nem ajándékozhatja el csikóit!" — miből az következik , hogy a vevők ugyancsak jó vételre tettek szert. E vevők közt van gr. Waldstein Antal, ki egy pej Orlandocsikót 60 guineaért — és Weatherby, ki két Voltigeurcsikót 65 és 50 guineaért vett meg; ki számára? nem tudjuk; de mind a három csikó angol kifejezés szerint swimmer", az-az a continensre úszik. T* ' A middleparki egy éves csikók árverésén 33 csikóért 7756 guinea jött be. Legdrágább volt egy pej méncsikó Kingstontól, mellyet Col. Towneley 1250 guineaért tartott meg. Egy Stockwell 550, egy Touchstone 500, egy Orlando szintén 500 guineaért, egy Kingston 510, a másik 300 guineaért ment el. Gróf Waldstein Antal itt ismét vett négy „swimmert" ; az egyik p. k. ap. Marske any. Bramah Poutra ára 65 g. a másik p. k. ap. Marsyas any. Moodkee, 110 g. a harmadik p. m. ap. Kingston any. Pyrhus the first-k. 125 g. a negyedik p. к. ap. Muscovite any. Pastrycook 210 g. A berlini lóversenyek. Az első napon június 19-én, 41 honvédlovassági ló állíttatott ki s 12 nyert az állampénztárhói jutalmat. Azután szintén az állampénztárból kitűzött díjakra 19 ló versenyzett erőpróbával s miután 4 közülök a 11 '/

2 porosz mázsát (melly nagyobb a „Zollgewicht" mázsájánál) egyszerre megvonta : e teher még 1V

2 mázsával lön nagyobbítva s a négy ló újra versenyzett, de a 13 mázsát már egyik sem vonta meg, hanem kettő 12V

3 mázsa megvonásával nyerte s osztá el az első díjat.