Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-06-30 / 18. szám
287 zott cselédség számáról és jelességéröl. Itt elejétől végig minden páratlan és dicséretfölötti. A múlt idény alatt 89 teljes conditióban lévő vadász ló állott a quorni istállóban, valamennyi olly egyenlően ép erös és egészséges, hogy — bár lord Stamford és cselédsége vadászatközben épen nem szokta kímélni lovait — a fényes eredményű idény befejeztével egyetlen sem volt hors de combat. E lovak nagyobb része 200, 300 guinea értékű ; vannak köztük 400 sőt 500 guinea értékűek is , mellyeknek egyike Lady Stamfordot mindig az első sorban vitte a vadászat után. Lord Stamford kitűnő lovas, de hiszen ez Angliában sok van ; mint lövész azonban ritkítja párját. Midőn tizenegy éves korában elöször volt vadászni, gyönyörű kettőzéssel jobbra balra egy-egy foglyot lőtt le s ez első napon huszonhatot hozott haza. Pár év előtt Skótcziában saját moorjain vadászva, három nap alatt naponkint 90 pár grouseot lőtt egymaga. — A legrendkivülibb tény azonban most következik : envillei jószágán egy nap alatt nem kevesebb mint 176'/ 2 pár foglyot lőtt s ezek legnagyobb részét délután, mert délelőtt rosz idő járt; ha ez kedvező, 200 párra kétségkívül felvitte volna. Tudjuk, hogy vadászati eredmény dolgában a világ kissé scepticus, de biztosíthatjuk az olvasót (írja a „Baily's Monthly Magazine) hogy az itt előadott tények egyike sem anecdota, se nem túlzott dolog. A téli hónapokat Bradgate Park kastélyában tölti, mellynek vidéke közép-Angliának alkalmasint legszebb legregényesebb tája. A granitfalas dombok, ősi cserfákkal s merész fenyőkkel tetejükön, Tyrolra vagy a Rajnavidékre emlékeztetnek. Pisztrángos patak zuhog a parkon át, mellynek berkeiben hatalmas agancsú szarvasok őgyelegnek. Itt dús tengerinyúl telep, ott gyönyörű fáczános ; a múlt télen egy napi hajtóvadászat alatt s 12 puska előtt 1700 fáczán és 3333 tengeri nyúl esett—A parkban áll a nagyszerű kastély, mellynek falait nyaranta a rhododhendronok, azaleák és kúszó növények a szó szoros értelmében elfedik. A „reggeli teremben" köröskörül függenek az agancsok, mind a szenvedélyesen cserkésző házi úr diadaljelvényei; legnevezetesebb ezek közt egy lombár hosszú sima agancs, mellynek egyetlen ága sincs s egyik vége a másiktól З г/ 2 lábnyira áll. Lord Stamford a londoni életet nem kedveli s idejét négy lakháza közt osztja fel. A telet — mint emiitök — a Quornhoz közeli Bradgate Parkban, a tavaszt Dunhamban, a nyarat és öszt a minden kastélyai közt legpompásabb Enville-ben és Newmarketi lakában tölti, hol idomító intézete is van.—Az idomár Dawson háza mögött állnak az istállók, mellyekben e tavasszal 58 ló volt idomítás alatt, de jelenleg már csak 42 van. E szám némi fogalmat nyújthat e magán-vállalat roppantságáról. — Mr Dawson pontosan s gazdája megelégedésére végzi teendőit. Rend és tisztaság, figyelem és udvariasság uralkodik mindenütt. Öröm látni a csinosan öltözött lovászfiúkat, midőn a hajnali órákban az istálló előtt kiterített tiszta abroszon rendezik a kefét, fésűt, vakarót szivacsot stb. s mindenik saját lovának tisztogatásához, ápolásához fog. Meglátszik rajtuk hogy jó dolgok van s ezért teendőiket örömmel végezik, mert tudják, hogy nem csak anyagi jólétükről, de szellemi művelődésükről is gondoskodva van, mit leginkább Lady Stamford kegyességének köszönnek. A fiatal Lord még csak három éve vesz részt a versenyekben ; főbb nyertesei eddigelé : Newcastle, Imaus, Little Lady, King of Hearts , Black Cock, Cerintha