Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-06-20 / 17. szám
276 Három nappal később a fáczánosban járkáló vadász a sövény tövében egyszerre egy vastőrt pillant meg. Lehajol és látja, hogy ez be van csapódva s közte egy róka lábának csülke ; a sövény túlsó felén pedig maga a döglött róka hever, melly a vastőrben megfogódván , ezt magával czepelte, a sövényen átbújt, de a szük lyukon a vastört nem vonszolhatván át, még a közönséges menekvési módhoz, t. i. csülkének lerágásához sem folyamodhatott — s fáczánok és nyúlak közepette éhen kellett kimúlnia. — Siketfajdvadászat, mellyet csak sajátságos sztylü leírása miatt közlünk, mert ha ezt nem a „Jagdzeitungban" olvassuk, okvetlen valamelly franczia rémnovella fordításának tartottuk volna:— „Sötét és mély volt az éjszaka. A közeli hegyek csúcsain nehéz felhők tanyáztak, mellyeken át alig birt keresztül törni a teli holdvilága, hogy a völgy körvonalait láthatókká tegye. A síri csendet semmi sem zavarta; egyszerre azonban világosság terjedt el egy szoba függönyei mögött s nem sokára egy szekér gördült a vendéglő kapuja alá ; a szoba ajtaja nyílt, egy alak ugrott a kocsiba s ez sebesen robogott a falu utczáján végig. Egy ablakocska nyílt meg, egy hü Titus fő tekintett ki a sötét éjszakába s aggódva rebegett imát az éji vadász üdvéért. — A szekér befordult,a szögleten, az ablakocska bezáródott s ismét az elébbi csend uralgott a faluban. Órai gyors haladj után megállott a szekér. Egy viharköpenybe burkolt férfi, ki egy kezében hegyi botját, a másikban kalapját tartá, míg fegyvere vállán függött — kalauz gyanánt várja az éji vendéget. A vándorút kezdetét veszi. — A kalauz elöl, utána egy magas nyúlánk bajuszos férfiú, vadászöltözékben, diadaljeb vényes kalappal ; azután két vadász több fegyverrel ellátva — így haladt gyorsan a csapat. E közben a szél szilajabban és élesebben fütyöl, üzi a szétzilált fellegeket s fagyos eső váltakozik a felhőkön átszűrődő holdvilággal, mellynek fénye a pitymallatban mindinkább halványúl. A vándorok a kabátgallért magasabbra és szűkebbre vonják nyakuk körül s a kalapot mélyebben és erősebben nyomják fejükbe stb. stb. míg végre kisül, hogy e rejtélyes éji vadász senki más, mint Leopold szász-CoburgGotha k. herczeg ö fensége, ki ez alkalommal egy dürgésközben felrepült siketfajdkakast röptében golyóval lőtt le. A falubeli ablakocskáról azonban s az aggódó Titus főről e költői menetű vadászatleirásban többé semmi említést sem találunk — s így miután a legérdekesebbet a szép golyólövést közöltük, a többit úgy hisszük elengedik olvasóink. Eladó lovak. Atzél Péter úrnak Arad megyében Sikulai birtokán levő méneséből több darab tenyészkancza 1, 2, és éves csikó ; valamint 2 darab telivér csődör, névszerint : Scotchman 9 éves pej, apja Malcolm, any. Sabradest, Hetman Platóitól, és Dagobert id. fekete mén folyó év június 24-kén nyilvános árverés útján készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek el fog adatni. Gróf Sándor Móricz úr puszta-gyarmathi ménesében. Magnifions, herélt, setétpej, született 1857-dik évben, anya Nonpareille angol származású, apja Lismor kisbéri álladalmi mén angol származású, 16, marok nagyságú, tökéletesen lovagolt hátas ló, ára helyben általvéve 800 forint. Nevezési zárnapok. Julius 1. — Bécs , Pest, Sz.-Fehérvár , Pardubitz. — Vándorló ivadékverseny 1865-re — Az ivadék bejelentése. — Lásd 1861. évi 31-dik száin és 1862. évi 7 szám.) T A H T A L 0 M : A fosztogató.— A Derby és az Oaks 1862.—Tattersall.—Vegyesek.—Eladó lovak. —Nev. zárnap. Tulajdonos kiadó és felelős szerkesztő Bérczy Károly . Pest, 1862. Emich Gusztáv Magyar Akadémiai nyomdász.
