Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-04-30 / 12. szám

194 — Pisztoly czéllö vés. Vendégszeretetéről ismeretes balkányi lakában Gencsy Ferencz urat a húsvéti ünnepek alatt több jó barátja látogatta meg, kik egy délután pisztoly czéllövéssel mulattak aként, hogy a czéltábla egy 8 hüvelyk széles deszka, a távolság 30 lépés, a tét 1 for. volt ; a nyertes tételét menti; a tétösz hazai czélokra fordítandó ; három lövés mindenkinek. A gyakorlott hét lövész közt Gulácsy Imr e lön a nyertes. A szerkesztőségeinkhez beküldött 6 forint tétösz felét—a beküldők kívánságához képest — a m. t. Academia épületére , másik felét a pesti állatkert részére, átadtuk. — Istálló építészet. „Stable Architecture" czímmel egy közép-folio alakú kötet jelent meg Londonban ; szerzője Thomas Edward Knigthley; a munka két részre van osztva ; az első rész „gyakorlati útmutatás", millyen legyen az építendő istálló helyzete, alkotása, világossága , levegője , vize , szellőztetése ; a második rész a műhöz csatolt 28 színezett kőrajz magyarázata ; minden tiszta értelmes modorban s lehető legrövidebben adva. A szerző czélja kimutatni, mi történt eddigelé az istállóépítészet ügyében s mi kívánatos teendő van még hátra. A kőrajzokon Európa két legnevezetesebb istállója látható. — Az egyik a chantilly-i, mellynek egyes részei öt rajzot foglalnak el. — Hogy ezen épület nagyszerűségéről fogalmat adjunk , a szerző által idézett következő adatot írjuk ki : — A hetedik Condé herczeg lakomára hívta meg a Párisban mulató orosz czárt s a lakoma helye a chantilly-i istállók csarnoka volt, mellynek falait a herczeg szőnyegekkel függeszteté be.—Lakoma után kérdi a herczeg a czártól, tudja-e hol ebédelt? „Nem", volt a felelet ; mire a szőnyegeket fellebbenték s a czár látta, hogy istállóban ebédelt." — A második Earl Fitzwilliam Wentworthi istállója, mellyet a szerző még a chantillyinál is jobban kiemel. — Ezt newmarketi istállók rajzai, továbbá verseny- és vadászistállók, kocsiszínek, lóudvarok stb. mintarajzai követik ; az utolsó négy lapot az istálló alkatrészeinek, szellőzési rendszerének és bútorzatának rajzai foglalják el. E rövid ismertetéssel figyelmeztetni kívántuk e jeles munkára az érdekletteket. — Római sport. Róma Derbynapja a húshagyó kedd, melly napon az egész város csupa virág és vigalom s egy útszáján is több az álarczos, mint London vagy Páris legnagyobb bal masquéjában. Az a komoly buzgóság, mellyel a római a Carneval hetére készül, valóban mulattató s Derbyre készülő cockneyre emlékeztet. — Az idegen előtt feltűnő ama lelkesültség, mellyel a londoni ember az epsomi ünnepélyre siet, de semmivé törpül ez a rómainak carnevali enthusiasmusa előtt. Tekintélyes családfők csemegével tömött kocsikban, mellyekből roppant virágbokorral ékes rúd nyúlik fel — ép olly pajkos kedvvel vesznek részt a mulatságban, mint ujjongó marmantyúik; az erkélyek és ablakok a Corsón ép olly zsúfoltak, mint Londonban a Derbynapon. A versenyfutást leírni bajos ; de azon olvasónknak, ki a városerdei fasor közt pár szilaj lovat vágtatni látott, miután a kocsit már a rondeauban felforgatták s hámjaikat elszakgatták — lehet némi fogalma a római lóversenyekről. A versenypálya olly egyenes mint a gyertyaszál ; a talaj kőkemény, mert kövezve van s még is alig van rá eset, hogy a ló elcsússzék vagy felbukjék. Indítóról, rendes pályabiróságról, programmról stb. szó sincs ; a lovakat nem jockeyk ülik s ezek még is bámulatos rendben mennek, azonban kocsilovak módjára nem is igyekeznek