Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-04-10 / 10. szám

158 bagolykunyhónál. A keselyüket : ha a dög körül, mellyet csalétekül kivetünk, néhány közönséges vagy berlini vastört állitunk fel. Apróbb orvmadaraknál czélszerüen használható Naumann orvmadár csapdája, úgyszintén a Brandenstein hálós csapdája*), mihez hasonlót de sokkal egyszerűbbet állítottam fel én is sikerrel s a mellyet közelebbről tüzetesen le fogok írni e lapokban. Gróf L. K. A kolozsvári gátverseny. Egy magán-fogadás következtében az úgynevezett póstaréten, b. Wesselényi Jó­zsef és b. Szentkereszti György mart. 24-én gátversenyt lovagoltak. Ez az első illy nemű futás , mit Kolozsvár látott s részint a sport iránti részvét, részint a szép tava­szi idő sokakat csalt ki a kitűzött versenytérre, bár a futást a város nagy része nem is sejté. Lelkes hölgyeink részint kettős, részint négyes fogatú nyílt hintóikból feszült figyelemmel kisérték a verseny esélyeit. A befutandó nem teljesen 2 angol mértföldnyi téren zászlók jelölék az őszesen 16 akadályt, u. m. 2 árkot, 1 kettős árkot és 4 korlátot, mellyek mindenikét menet és jövet, és így kétszer kelle ugrani. Pontban 1 órakor elő állott két barátunk, min­denik saját szineiben; s az idomítatlan bár, de teljesen jókarban levő derék lovakat tekintve, a legavatottabb néző se tudhatá, b. Wesselényi derék sokvér angol kan­czából és arab méntöli szürkéje Vércse, vagy ellenfelének szép angol félvér — ha nem csalódom gr. Béldiféle-sárgája, szerzendi-e meg lovasának a győzelem örömét. Az első indulás meghiusúlt ; mind a két lovast meg — s majd, miután az álladzó lán­czok elpattantak , elragadta tüzes paripája. — Nagy bajjal lecsendesíttetvén a lovak, másodszor indúltak s fiz első 4 akadályon szépen átjött mind a két ló , a sárga több ló hosszával olly sebesen vezetvén, hogy tán épen e sebesség okozta , hogy már a kettős ároknál megütötte magát s annak neki menni nem akart és kitört. Míg lovasa visszafordítván, az árkokon át erőltette a sárgát, addig a derék szürke rendes aka­dályversenyi iramban átment a kettős árkon, az első helyet elvette társától, melly ezután is minden akadálynál bajt csinált lovasának, — s kitűnő könnyűséggel ugor­ván a 3 V 2 láb magas korlátot s mintegy 9 láb belvilágú, de gyepes partú árkot is, menet és jövet is, e helyet mind végig megtartotta, bár visszafelé futtában a kettős ároknál elbukott s lovasa tőle elvált. A néhány lépésre elfogott lóra azonban újra fel­pattanván a meg nem sérült lovas, a futást megnyerte, ellenfele csak messziről kö­vethetvén őt csökönös lovával. Kellemes változatosságot szült e minden baj nélkül lefolyt verseny a kolozsvári társaság zajtalan életében s valamint mindenki örült a két derék ifjú lovagi mérkőzé­sén, úgy köz az óhajtás, hogy ifjaink ezen s más hasonló férfias időtöltésekben mu­tassák ki, hogy a kor puhitó, altató rosz befolyása sikertelen reájuk. Örömmel jelenthetem azt is, hogy a napokban megjött az engedély versenyünk határnapjának előbb tehetésére. Akolozsvári versenyek kezdete ezután —- reménylem nem csalódom — September 23-a lesz s így elég az idő lovainknak Debreczenbe szál­lítására , mi nagyon óhajtandó is volt. Figyelő. *) Lásd leírását : В r e h m „Vollständiger Vogelfang." Weimar, 1855. 23 lap.

Next

/
Thumbnails
Contents