Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-04-10 / 10. szám

153 ménye olly aránytalan, ennek okait én ma már körülbelül tudom s elmondom — ha megengeded." „Söt kérlek —" szólt ö kisé boszúsan és hátravetvén magát a nagy börkarszékben. „Kezdjük a csekélyebbeken. ím, ruhád összevissza van tépve; Zsuzsi mártennap is alig birta összefoldozni nadrágodat." „Arravaló; a közé a sok istenadta tövisbokor, galagonya, kökénytövis közé ne is vigyen az ember jó ruhát " „Söt ellenkezőleg, alkalmas ruhát kell viselni, hogy az ember kényelmesen, biztosan és így gyorsan haladhasson. Lásd az én börnadrágomon legfólebb csak karczolás látszik ; tömött posztójú dolmányomon egyetlen lyuk sincs ; de nem is szurkált meg engem a tüske s nem gátolt a menésben, söt a lövésben is, mint téged, midőn illy szúrós "bokrok közé szorulva nem követhetted Wrenchet s szalonkád lövés nélkül ment el." „Igaz, na de jövőre nyakig bagariába is öltözöm." „Ha ezt épen nem is teszed, de mindenesetre jó lesz balkezedre minél vastagabb bőrkesztyűt húzni s nem lesz rajta olly hosszú karczolás mint most." „Szép; de aztán szeretném látni az embert, ki illy vastag kesztyűben jól löjjön." „En csak a bal kézről szóltam, mellyre a vastag kesztyű a bokrok és tüskék elhárítása végett szükséges; a j obb kézen elég a finom kesztyű is , söt én erről is levágom a mutató ujjat, hogy a ravasz érintése annál finomabb érzékkel történjék. Továbbá, igaz hogy szép vadászkalapod van s jól áll a sokféle szárnyasvad tollából hozzátüzött bokréta, de snepfvadászatra én azt még sem vinném, mert könnyen megtörténhetik ismét tegnapról panaszolt eseted, hogy csaknem a lövés perczében billenti azt le fejedről valamelly alkalmatlan ág s míg az ember szemét védi, a szalonka elmegy. Én csak ezt az egyszerű kis sapkát viselem, melly jól fejemhez tapad, ellenzője pedig ágbog és napsugár ellen védi szememet. " „Van még több kifogásod is ?" „Van — s legelőször is puskád ellen " „Ah valóban? ezt legkevésbé vártam s engedd megjegyeznem, hogy becsmérelt puskámat még sem cserélném el a te szerencsésebb disznólábaddal." r „En szívesen cserélnék, söt a cserét még egy harmadfű üszővel is megtoldanám — mondtam én , mosolyogva kissé barátom szokatlan ingerültségén, mit csak a vetélkedés rosz eredménye szült kedélyében— de rögtön ismét szereznék magamnak egy illy disznólábat, melly könnyűsége cs kurtasága miatt sokkal czélszerübb a szalonka-vizslászatra, mint a te százszor becsesebb fegyvered, melly azonban nehéz arra, hogy a cserkészetnél — hol minden perezben lövésre készen kell állni—órákig hóna alatt és jobb karjában hordja az ember ; más részt pedig, egyéb szárnyasra és szőrmés vadra nagyon alkalmas csöve túlhosszú s tegnap előtt is megesett rajtad, hogy vége egy bozótban akadt meg a pillanatban, midőn arezhoz akartad emelni — s a szépen húzó snepf bántatlan ment el.—lm , illy csekélységek miatt már is három madaraddal van kevesebb. "