Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-03-20 / 8. szám
128 csak az őszi idényre gyakorol lényegesebb befolyást — habár egy évi kedvező tenyészésnek a következő évbeni szalonkák mennyiségére szintén kell hatnia — a második ok azonban a tavaszi idényre nézve különös fontosságú ; mert bármilly számmal indulnak is el valódi hazájukból a szalonkák, ha vándorlásuk alatt szélvészekkel kell nékik küzdeni, akkor bizon csak gyéren fognak hozzánk érkezni ; de mind ennek daczára is meg kell ismerni, hogy habár ezen körülmény nagyon lényeges is a szalonkáknak a tavaszi idénybeni hozzánk jövetelére nézve, mind a mellett bizton erre sem lehet következtetésünket alapítani, mert a tapasztalás megmutatta, hogy vándorlásuk alatt a legerősebben dühöngött nap-éjegyeni szelek daczára is szép számmal jelentek meg nálunk tavaszi vendégeink. — Hogy azonban a talajnak táplálásukhoz megkívántató kedvező minémüsége, vagy a nedves időjárás következtében — kedvencz eledelük : a gilisztáknak a földszinéhezi közeledése, nem különben a langyos esős napok, nagyobb számmali itt létüknek biztos jelei gyanánt volnának tekinthetendők, a szalonkaidényre több év ótai szorgalmas figyelmezésem, nem különben vadászjegyzőkönyvem áttekintése következtében bátran tagadni merem; vadászkönyvemben ugyanis azt látom, hogy több rövid száraz és épen nem kedvező tavaszi idényben a lövött szalonkák száma szépen betölté annak lapjait, holott a nedves és a lehető legkedvezőbb idényben is azok néha majdnem üresen maradtak. Hogy azonban , ha a sok szalonka mellett az időjárás is kedvező és az idény még palmarum trallarum-on is jóval tul terjed : hogy akkor mindenesetre több szalonkát lehet lőni és így az idényt is jobbnak nevezni, azt nem szükséges megemliteni ; de hogy kedvező időjárás sok szalonkát és így tágasb értelemben jó idényt hozzon, azt csak jövendölni lehet—melly ugy is nagyban különbözik az igazmondástól ; azért én részemről a szalonka idények előre történendő meghatározására nézve, csak a fenebb emiitett valószínűség törvényével tartok s csak a szerint táplálok jelenleg is a beállandó idény kedvező kimenetele iránt némi reményeket; egyébkor azonban, midőn 2 vagy 3 jó vagy rosz idény nem következett egymás után s így azt alkalmazásba hozni nem lehet, akkor csak nyugodtan minden észlelés nélkül várom bé az első tavaszi nap esthomályát, a midőn már némileg megláthatni, milly erővel mutatkoznak az úgynevezett „szállás csinálok" s azok számáról — habár nem is legbiztosabban, de még is tehetni következtetést a még hátra lévő utóseregek mennyiségére. Mihályi, martius 13-ikán. RÓth JÓZSef. Pesti gyep 1862. Első Császárdíj 1000 arany ; futhat minden 4 éves és idősb mén és kancza. — Tét 250 for. bánat 125 for. a verseny előtt egy hónappal bejelentve 70 for. о. é. Távolság : 3 '/ a mf. Teher : 4é. 105 f. — 5é. 111 f. — 6é. és idősbre 114 f. Kanczára 3 fonttal, ausztriai birodalomban született lóra 5 fonttal kevesebb. Egy — 200 guineat meghaladó külföldi díj nyertesére 7 fonttal, két vagy több illy díj nyertesére 10 fonttal több. Egy első Császárdíj (1000 arany) nyertesére 4 fonttal, kétszer nyertesre 6 fonttal, több illy díj nyertesére 8 fonttal több. A második ló a tét és bánatössz felét nyeri. A díj nyerője kötelezi magát, hogy — a verseny után két óra lefolyása alatti követelésre — lovát, ha ez mén, 6000 a. é. forintért, ha pedig kancza, 2500 a. éforintért minden kötelezettségével eladja. Az elővétel joga, a biró által másodiknak helyezett ló tulajdonosát vagy ennek meghatalmazottját illeti, ha ez belföldi ; de ha külföldi , akkor a 3-ik, 4-ik s. a. t. ló tulajdonosát, míg belföldire kerül a
