Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-02-28 / 6. szám
82 Annak több mint egy éve s méltán kérdezhetjük, tett e már azóta a magát magyarnak ne\ "ző erdész-egylet ez ügyben valamit? — Igen is tett ! vagy legalább ugy tett , mintha a világgal el akarná hitetni, hogy csakugyan tenni is akar már valamit. Az elmúlt év december 15-kén vettem egy levelet az erdészeti-egylet alelnökének nevében az egylet titkára aláirásával, mellyben az német nyelven tudósítani szíveskedik , hogy a Pozsonyban december 8-kán tartott választmányi ülésben a tisztelt alelnök Laudyn Nándor indítványa folytán határozattá lett : „az egylet tagjaiból bizottmányt alakitni, mellynek feladata a magyar erdészeti és vadászmüszótár- és az erdészeti tudományok egy népszerű magyar tankönyvének szerkesztésével foglalkozni." Egyszersmind a kivitel módja feletti véleményzésre is felkérettem. En ebbeli nézeteimet az erdész-egylet pozsonyi központi igazgatóságával néhány nappal megtisztelő levelének vétele után közöltem; azt hiszem azonban, hogy az ügynek csak hasznára lehet, ha az nagyobb közönség előtt mennél többek hozzájárulásával tárgyaltatik — a miért is válaszom főbb pontjait a következőkben nyilvánosság elé terjesztem. Vadászmüszótár alkotásával foglalkoznunk egyelőre szükségtelen, miután ollyat, a minő a magyarországi vadászat mostani álláspontjának megfelel, már Bérczy Károly szerkezteit és kiadott s miután azt vadászatunk további fejlésével könnyen kiegészíthetendjük. Az erdészi tudományok népszerű tankönyvének szerkesztését szintén tökéletesen elhamarkodottnak vélem ; nézetem szerint t. i. bármi erdészeti könyv megírásának a magyar erdészeti műszótár létezése előtt „apa előtti gyermek" volna a neve, ha csak azt nem akarjuk, hogy létesítendő magyar erdészeti irodalmunkban ugyanazon fogalomra nézve annyiféle, a legtöbb esetben hasznavehetlen mükitétellel birjunk, a hány ember ráadná árva fejét, valami magyar erdészeti könyv szerkeztésére. — Azután meg legelőször is arra van szükségünk, hogy a tudományok mostani állásának minden tekintetben megfelelő tankönyvekkel birjunk, mellyek segítségével a magyar fiúk, magyar tanodákban, magyar erdészekké képeztessenek. Ezeket előre bocsátván, ugy hiszem nincs szükségem annak igazolására, hogy a következőkben csak is a magyar erdészeti műszótár szerkesztésének mikéntjére fogok szorítkozni. Hogy a fönnebbi czélt mielébb és minél tökéletesben érhessük el, szükségünk van : 1-ször. Egy tökéletes német erdészeti müszótárra. Ennek összeállítására Selmecz a legalkalmasabb hely, miután az illető vállalkozó az itteni erdészeti Akadémia nagyszerű könyvtárában a szükséges források bővében van. — Reménylem, tisztelt barátom Vagner Károly, selmeczi erdészeti segédtanár szerénységét nem fogja sérteni, ha kimondom, hogy ő e munkálat nagyobb részével már el is készült s hogy azt april elejéig tökéletesen bevégezhetni gondolja. 2-szor. Szólíttassék fel nyilvános lapok utján minden hazafi , a kinek hivatása és ideje van e műszótár magyarosításában közreműködni, hogy ebbeli szándékát az egylet titkárságával april elejéig közölni szíveskedjék.
