Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-12-10 / 34. szám

"545 riczát ad. A mi idomáraink azt mondják : „lovaimnak semmi egyébre nincs szükségük , mint jó szénára és zabra."—Holott a ló is szereti a változatosságot s lia erős munkát végez, zúzott kukoricza, borsó és bab nagy javára válik; finomabb lónak gőzzel párolt árpa ; gyönge emésztetünek pedig tizenöt századrész zúzott zab a rendes tápadagba vegyítve. Okos ember a jó esélyt nem szalasztja el. Habár a verseiyyistállók szellőzésében már eddig is gyökeres változások történtek, de azért még sok javitásnak van helye. Nyaranta az ablakok éjjel nappal nyitva tartandók s a kivett ajtók helyébe ponyvák alkalmazandók. — Telente a szellőzési lyukakat nem kell bedugni, holott ezt az istállók nagyobb részénél tenni szokták. Ha az idő hideg és változékony, tessék takarókat rakni a lóra, de az egészség fenntartására a friss lég nélkülözhetlen. Vesd ki a sipitó lovat a roszúl szellőzött istállóból s helyezd nyílt rekeszbe, melléje pedig vizet a mennyi csak tetszik neki : s e ló léhlzése, ereje és állapota fel fog gyarapodni. Zárt istállóban ép úgy szenved az illyen ló, mint a szük mellű ember zsúfolt szobában. Nyílt rekeszben a versenyidény alatt semmiféle idő nem fog ártani neki, hajói fedik takarókkal, jól alája almoznak s ha esőnek nem lesz kitéve. Rendkívüli hőségben köhögést kapnak a lovak olly istállókban , hol az ablakokat zárva tartják. Kemény fagy helyrehozza a bajt s jótékonyabb mint bármelly „nincs többé köhögés"féle labdacs.' Angliában mindössze sem nagy azon egyének száma, kik az idomitáshoz tudományosan értenek, bár minden versenyistállóban nevekedett lovász követeli magának a teljes képzettséget. — Anglia legügyesebb idomárja mondá nekem minap : „Húsz éve idomitok lovakat, de minden évben fedezek fel valamelly új hiányt s meggyőződöm, hogy még sok tanúlni valóm van." Nincs három olly ló , mellynek ugyanazon mennyiségű munka, eledel és orvoslás kellene; minden ló természetét és szükségeit külön kell az idomárnak tanulmányozni. Milly gyakran látunk nehéz ficzkót valamelly keményszájú két évesen s könnyű fiút lusta vén lovon, a mint másfél mértföldet vágtatnak együtt, minden számítás nélkül a lehető eredményre. A legügyesebb idomárnak sem kellene huszonkét lónál többet kezelnie, tekintve azt, hogy minden ló lábait és patáit napjában kétszer megtekintenie s a zablát minden etetéskor szemmel tartania szükséges. A nagy közidomító istállókban tehát, hol hatvan hetven ló is áll, az idomár a legtöbb reményű vagy legjobbnak ismert hat hét lóra fordít csak kiváló gondot, mint az iskolamester legjobb tanítványaira, kik becsületére válhatnak—a többit pedig segédeire bizza. A versenyeknek nincs nagyobb ostora, mint a nagy idomitó istállók. Három magán intézet, tíz ló mindenikben, több nyertest fog felmutatni, mint egy hetven lovas közidomító hely. Vegyesek. — Fehér lőpor. Ezen új találmány iránt több oldalról jött tudakozódásra a következőket van szerencsénk válaszolni : feltalálója Áugendre franczia ; ki, nem tudni miért, találmányát bécsi fehér lőpornak nevezte el, minélfogva az angol lapok öt bécsi gyárosnak s nevét is németesen Augendernek írták. Augendre fehér lőporát