Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-11-30 / 33. szám

526 _ Az angol versenyló, Rous admiráltól.*) A lóverseny Angliában a normán hódítás óta kedvelt időtöltés volt ugyan , de irott betűkkel erről csak II. Henrik korából maradt fenn említés, midőn az udvar és a nemesség a böjt idejére esett smithfieldi tornákon megjelent, bol a londoni polgárok harczias jelmezben lovagoltak? s a versenyek napirenden voltak. VIII. Henrik és, Erzsébet uralma alatt magán fogadások divatoztak; szabályozott lóversenyek azonban csak I. Jakab alatt jöltek létre, ki a gyep apjaként tekinthető. Az ö korában hírlapok útján hirdették már a versenyeket, mellyek Carterly, Croydon és Theobald gyepén mentek végbe. Dijúl billikomok, ezüst csengetyiík és készpénz tűzettek ki. Tiz stone (113у з bécsi font) volt a rendes teher; a lovasok sxilya verseny előtt és után megméretett ; s a lovak a mostanihoz hasonló idomitáson mentek át, bár egy szerző 1669-ből így ír „A versenyre szánt lovakat, hogy gyorsabbakká váljanak, mindig hevederrel átszorítva tartják olly czélból, hogy hasuk ne bocsát­kozzék le s ez a mozgásban ne gátolja; a versenyidő közeledtével legnagyobb gond­dal igen szűken etetik s többnyire áztatott kenyér és tojásból álló vegyiilékkel tart­ják , mi a lovak erejének fenntartására legalkalmasabb. Az első árab mént első Jakab hozta Angliába s 500 guineat adott érte ; New­castle berezeg a lovaglásról írt munkájában e lovat nem épen kitűnő alkatú, kis vilá­gospejnek írja le. E korban a versenypártolók a versenyló s a közönséges faj közt már különbséget állítottak fel s mindkét ivarból a legjelesebb futókat válogatván ki, üzleti versenylovak gyanánt osztályozták azokat. Első Károly viharos korában a versenyügy elhanyagolva lön, de a köztársa­ság idején ismét nagy becsben állott. — Cromwell 1654. február 24-kén hat hónapra minden versenyt betiltott, mert nagy tömegek csoportosúlásától tartott s 1658-ban ismét nyolez hónapra függesztvén fel a versenyek megtarthatását, minden rendű és rangú embert, ki a versenyeket előmozdítaná, vagy azokon megjelenne — közcsend háboritónak nyilvánított s a katonai és polgári hatóságoknak meghagyta, hogy min­den versenylovat és nézőt fogjanak el. A gyep nagy pártfogója második Károly volt. Alatta Newmarket királyi főha­diszállássá lön. Palotát épittetett, mellynek két szárnya ma is fenn áll. Nagy ménest tartott ; arab méneket, barb kanczákat hozatott s a versenyló tenyésztése nagy len­dületet nyert. A toscánai herczeg egy lóversenyt irt le 1669-ből, melly alkalommal Newmarket gyepén tömérdek úr és asszonyság jelent meg lóháton s olly bátran ügye­sen nyargalt ide s tova, mint azok, kik éveken át gyakorolták magukat a lovardá­ban. — A feszült érdekkel kisért futás után, meilyben Sir Elliot lova megverte Mr Howardét, a király a győztes elé lovagolt s ennek dicsőítésére megharsantak a trom­biták, pergettek a dobok. A lovarok öltözéke, felöltö és nadrág mind egyszínű tafo­tából készült. *) Rous admirait, mint versenyügyekben első rangú tekintélyt, lapjaink 27. számában volt szerencsénk ismertetni ; most ismét az angol versenylóról irt czikkét, mint az e tárgyban legjelesebbnek, legkimerítőbbnek elismert müvet, közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents