Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-10-30 / 30. szám

473 nal ismét előbbi helyünkre s helyzetünkbe kellett visszatérnünk, sőt vadászomnak töltenie is csak fekve volt szabad. Mintegy tíz perez múlva a fókák ismét előjöttek s lassan közeledtek. Ez egyszer azonban nem tettem ki magamért, mert a czélbavctt állatnak — mindenesetre elég kicsiny feje felett ment el lövésem. Atalán igen bajos a lövés , ha a fóka nem jö ki a partra vagy ahoz legalább olly közel, hogy meghasalhatna, mert míg úszik, fejét a csekély hullámok is annyira himbálják fel és alá, bogy a lövés nem nagy távolból is mindig igen válságos. Elhibázott lövésem után Albrecht felugrott s mintegy 200 lépést odább szaladtunk a zátonynak egy másik pontjára, hol megint lehasalva az előbbi eljárást ismételtük. E helyen Albrecht, a mint csak a távolban valamelly fókafőt megpillantott, azonnal ez állatok mozdulatait számtalanszor utánozta, mi által sikerült is neki körülbelül egy órai vártatra hármat közelünkbe csalni. Meglévén győződve, hogy az előbbinek csakugyan feje felett ment el lövésem , erre igen ügyelve s kissé alá czéloztam, úgy, hogy szerencsésen épen jobbik szemébe lőttem. — Ezt is úgy hoztuk ki mint az előbbit s azután még 2 óra hosszát feküdtünk, mialatt Albrecht legnagyobb erőlködései is meghiúsúltak, mert egész fóka-solo-kat tánczolt hason s magasan a légben táviratozott lábaival, mi igen mulattató látvány volt ugyan , de semmit sem használt. Minden a mit elérhetett, az volt, hogy egy magános fókát mégis mintegy 80 lépésnyire előcsalt. Megkísértettem ezen is szerencsémet, de a mint előrelátható volt, hibáztam, mire minthogy e napon már többre úgy sem mehettünk volna, siettünk csolnakunkhoz, mert a dagály már növekedőben volt. Ladikunkat csakugyanis csupán csípőig a vízben gázolva érhettük el s így magam levetkezve, oda úsztam , felhasználván e kedvező alkalmat a tengeri fürdőre. A két fóka középnagyságú, mintegy 4'/

2 lábnyi hosszú s bőrük, mellyet a jó Aitmannstól megvettem, igen szép ezüstszínü volt. — Súlyukat nem mondhatom meg, mert mintán lesutoltuk és zsírjukat (melly mint a borznál vagy medvénél közvetlenül bőrük alatt van) lehúztuk volna, a többit azonnal a vízbe vetettük. Altmanns a nyerhető zsírt körülbelől 60 fontra becsülte. Másnap ismét egy másik zátonyon voltak fókák láthatók, de mert a szél nagyon is kedvezőtlen és az idő is igen rosz volt, haza kellett indúlnunk s harmad napra este, igen erős de jó széllel, szerencsésen meg is érkeztünk Norderney be. Midőn partra száltam, ismerőseim többen fogadtak, örvendve azon, hogy életben látnak, mert a hétfői vihar után felőlem semmit sem hallván, azt hitték hogy bajom esett. — Egyszersmind azon kellemes hírrel is leptek meg, hogy delfinemet, mellyet pár nap előtt ejtettem el, de még nem kaptam, a dagály partra vetette s tegnap pénzért mutatták. Hossza, mind mondják 60 láb, súlya 300 font lett volua.