Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-09-30 / 27. szám

483 Ha első helyünkön jó sikerrel csaltunk s ott többé eredményt nem remélünk, akkor csendes időjárással 120—150, szeles idővel 100 lépésnyire tovább megyünk, áj állást keresünk s úgy járunk el egészen, mint élőbb. Lóversenyek Angliában. Doncaster. September 17. 18. 19. 20. Lónak, melly tavasszal a Derbyt, ősszel a St. Legertmegnyeri, neve hosszú időre van megalapítva s e nevet még késő ivadékaiban is emlegetik. — Az angol gyep év­könyveiben eddig csak négy illy név fordúl elő s ezek Surplice, West Australian, Voltigeur és a Flying Dutchman. Csaknem bizonyosnak tartották, hogy Kettledrum lesz az ötödik, miután Derhy-győzelme óta soha legkisebb baja sem volt s tulajdo­nosa jelentékeny versenyeket áldozott fel a St. Leger kedvéért. De a sors nem úgy akarta s a kedvenczet egy kancza verte meg, mellynek győzelmi esélyeiről senki sem álmodott. S valóban csak is annak a gyanítása, hogy Kettledrum nem dolgozott eleget, birta reá Mr I'Ansont, hogy lovát e nagy versenyben futtassa, mit leánya s pár barátja kérelmére meg is tőn s ez által Mr Gully után második olly emberré vált Angliában, ki életében Derbyt, Oakst és St. Legert nyert. De hiszen illyen a gyepi szerencse; s a dicsőséget, mit sem magas születés sem határtalan gazdagság meg nem vásárolhat, elérte az egyszerű yorkshirei idomár, ki csekély ménesét már-már elakarta adni, mert az egész éven át roszúl szolgált neki a szerencse. Most az egy­szer azonban jól itélt a kedvencz Kettledrumról, mellynek a lágyékairól szakadó tajték bizonyitá, hogy még legalább egy heti előkészítésre lett volna szüksége. Milly nagy volt a bizalom ez utóbbi győzelmében, mutatja a fogadási arány, melly 5 : 1 s közvetlen a verseny előtt 11 : 8 ellen állott; diadalát pedig még inkább látszott biztosítani az a körülmény, hogy tulajdonosának Towneley ezredesnek még egy lova Yorkminster futott olly czélból csupán , hogy Kettledrumnak — mint mon­dani szokás — a versenyt csinálja, mi azonban neki nem sikerült, mert bár vezetett, az iram roppant sebessége miatt a vezetést sokáig nem tarthatta meg. Az induló oszlophoz 18 ment s hat meghiusúlt kísérlet után végre elindúlt a mezőny. A versenytér közepétől az utólsó fordulóig Kettledrum helyzete a legjobb volt ; némellyek itt kezdték észrevenni, hogy egy halványzöld test, melly a futás kezdetén nyolczadík helyen járt, lassanként fel kezd mászni a kedvenczhez, melly­nek kese lábai tisztán vezetve haladnak előre, míg a nézők tömege hangosan kiáltja: „A kedvencz játszva nyer!" Még néhány lépés s a halványzöld test Caller-Ou hátán a vezető Kettledrum mellett terem. S most e kiáltás hasítja a léget : „Caller-Ou! Caller-Ou!" Mindenki hiszi, hogy e kancza nyer, csak tulajdonosa nem , ki szom­szédjával tíz fontba fogad — s veszt, saját lova ellen. Gyönyörű verseny következik, de Kettledrum esélye azon perczben veszett el, mellyben a távoszlopnál utóiéretett; futott atyjától öröklött bátorságával, küzdött az utólsó perczig s egy fejjel vesztett. A győztes eddigi működései nagyon különbözőek voltak. Mint két éves tizen­kétszer futott s háromszor nyert. — Az idén tavasszal jól mutatkozott s pár versenyt szépen nyervén, I'Anson úr az Oaksra fogadásokat vállalt reá és sokat vesztett. Az-

Next

/
Thumbnails
Contents