Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-08-20 / 23. szám

367 4-szer. Az erdőszet körébe vágó tudományos és hasznos tapasztalatok és az erdészeti magyar tanügyre vonatkozó értekezések közlése. 5-ször. Lehető gyarapítása azon állapot ösmeretének, mellyben az erdei gazdaság összes ágai Magyarországban jelenleg léteznek s megismertetése azon akadályoknak, mellyek azok kifejlésének útjában állanak. Egy szóval az okszerű erdészeti gazdaság elveinek honunkban gyakorlati érvényre való emelése. Ezen vállalat, ha sikerül, nemzeti életünk egy hatalmas hézagát fogja betölteni. Imádott hazánk területének ugyanis majdnem 33 százalékát erdők borítják, mellyek közvetlen és közvetett jelentőségének roppant horderejéről a míveltek országában senki sem kételkedik, valamint arról sem, hogy ezek ész- és korszerű kezelésében rejlik a bölcsek köve, melly egyszer föllelve és alkalmazva, a nemzeti vagyont mérhetlenül szaporítandja. 0 Es mégis a hon erdészeti gazdasága annyira el van hanyagolva, erdeink legtöbbjei olly kevéssé jövedelmezők, homoksivatagjaink olly mérhetlen terjedséggel bírnak, hogy ezeket meggondolva komoly aggodalom szállja meg lelkünket s önkénytelenül ezen állapot oka után tudakozódunk. Ez pedig tagadhatlanúl némelly, az átalános polgárisodással összefüggő körülményeken kivül főkép abban rejlik, hogy e hon erdőbirtokosai és erdészei sem szaknyelvvel, sem szakirodalommal, sem szakbeli tanodával s így szakképzettséggel sem bírnak ; hogy a ban azon mostoha gyermekei, kiknek becsületességök- és szaltképzettségöktől függ a nemzeti vagyon ezen ágának áldásdús kifejlése, rokonaikhoz, a többi tudományok és iparüzletek magyar képviselőihez szólni sem tudnak, üdvös eszmecserébe csak idegenekkel léphetnek. Miért is erdőszetiink érdekeinek kezelésére eddig aránylag csak igen kevés magyar szánhatta reá magát, a mi mindaddig úgy lesz — a mig e tért — nemzeti magyar erdőszet alkotása által fiaink számára el nem foglaljuk. A fönntebbiek mély érzetében azt hiszsziik ugyan, hogy valódi magyar erdészeti egyesület alakúiván, ez leginkább vezethetne e visszás állapot megszüntetésére. Ennek életbeléptetése azonban a mostaniaknál nyúgodtabb viszonyokat igényel. Mi tehát addig is szaklapot indítunk, mellynek szellemi és anyagi hő pártolására nagylelkű erdőbirtokosainkat, erdészeinket és egyéb ügybarátainkat ezennel felkérjük. E vállalat tiszta jövedelme első sorban— a magyar erdészeti műszótár, azután pedig a magyar erdészeti tankönyvek, s végül a bővebb erdészeti irodalom megalkotására fog fordíttatni.— A szerkesztőség fáradalmait alólírtak minden legkisebb díj nélkül fogják viselni, egyedüli jutalmukat azon öntudatban keresvén, hogy mint a haza szegény napszámosai, kötelességeknek megfeleltek. Hogy az iránt a t. közönség nyúgodt lehessen, nyilvánosan fogunk lapunk útján bevételeinkről és kiadásainkról a nemzetnek számolni, ebbeli számadásaink részletes okmányait pedig a megalakulandó magyar erdészeti egyesület elejébe terjesztendjük a maga idejében megvizsgálás végett.