Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-07-20 / 20. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Szombat, július 20. 20. sz. Ötödik évfolyam 1861. Mutatványok Chaillu Pál afrikai utazásából ^^ I. A g-oritta. Afrika legbensőbb részeinek lakója a gorilla, e roppant alkatú vérengző vad majom, e század elején még nevéről is alig volt Európában ismeretes. Legelső Hanno szólt róla utazásában s szőrös testű embernek nevezi, „kiket, úgymond, kalauzaink gorilláknak neveztek ; űzőbe vévén őket, a férfiakat nem birtuk elfogni, mert iszonyú gyorsan másztak fel a fákra és szirtekre, honnan kövekkel hajgáltak. Három nőt azonban elfogtunk s ezek is annyira marták és marczangolták elfogóikat, hogy kénytelenek voltak megölni őket ; bőrüket azlán lefejtettük s magunkkal hoztuk Carthage-ig , honnan — élelmi szereink kifogyván — nem baj ózhattunk tovább." — így ir Hanno, előadása azonban kevés hitelre talált s a gorilláról sokáig csak mint hagyományos meséről volt szó. Battel András afrikai utazó szintén megeinlíté a gorillát, de csak annyit mond róla hallomás után, hogy elevenen elfogni nem lehet, mert olly erős, hogy tíz ember sem bír vele. Utána még többen írtak róla mesés dolgokat, jelesül, hogy útszéli odvas fákba búzza meg. magát s onnan rohanja meg az arramenőket, kiket azonnal megfojt; hogy az elefántot is megtámadja s bottal veri agyon ; hogy a szomszéd faluhelyekről nőket ragad el ; hogy lombos ágakból kunyhót épít magának s tetejére ül ki ; hogy gyakran nagy csapatba gyülekeznek s rendes támadásokat intéznek stb. stb. Ezen s hasonló mesék később azon hitté olvadtak le , hogy a gorilla nem egyéb , mint az 20