Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-06-30 / 18. szám

281 kikészítő csiszár azonban mindig vén Mathuzsálemet keres s ügyességének feladata az, bogy a kor rombolásait elfedje szem elöl. Olvasóim előtt hihetőleg ismeretesek lesznek azon munkák , mellyek a fogképződés folyamáról s a lovak fogainak minőségéről — csikó éveiktől az érett korig — szólanak s így én itt csupán annak ismétlésére szorítkozom, hogy nyolcz éves korában a ló metsző fogairól eltűnnek ama fekete pontok , mellyek ott csikó korában s később is még láthatók voltak. A csiszár tehát azon iparkodik, hogy e fekete pontokat élethiven utánozza s erről ítélve a ló öt hat évesnek látszassék. A nyolcz éves lónak ebfogai is kopottak s valamennyi foga szennyes sárga szinü. Nagyon vén lovak a metszfogak rendkívüli hosszúságáról s az ebfogak teljes tompaságáról ismerhetők fel. A barna szőrű u. m. fekete, sötétpej stb. lovak homlokán szürkés szőrszálak, nyakán, serényében, marján pedig szennyes szálak mutatkoznak. A szinek lassanként fehérré változnak, eleinte a főn, aztán az egész testen, a lábakon legkésőbb. A vén ló megismerhető a szem fölötti horpadásról is. Elmondom most, mint fog a csiszár a kor e jeleinek eltakarásához s mint ád a szegény vén lónak fiatal látszatot, hogy rászedje vele a vigyázatlan vevőt, különösen ha sima nyelvű csiszár árulja azt valamelly lóvásáron , hol az alkut többnyire sebtiben kötik s hol az ujoncznak nincs alkalma becsületes tapasztalt ember tanácsát kérni, ha bár talán gyanúperrel élne is. A csiszár és czimborái a lovat elzárt helyen lekapják négy körméről s mély szalma almon hátára fektetik. Aztán széles fapeczket feszítnek őrlő fogai közé úgy, hogy a metszfogak nyíltan álljanak a műtéteire, mellyet azzal kezdenek, hogy a metszfogak éleinek túlságos hosszát leráspolyozzák , aztán a többi fogak félszine is ráspoly alá kerül, a piszkos sárgaság letisztítása végett, — s végül valamennyit csiszoló papirossal dörgölik le. Ekkor aztán éles aczélhegyü vésővel a metszfogak felső lemezébe kis homorú lyukakat vájnak s e kis lyukakba izzó vas szerszámmal fekete pontokat sütnek, melylyek állandóan s eltörülhetlenül maradnak meg a fogakon. De ha e műtét ügyetlenül történik, a fogak élein természetlen foltok fognak látszani s tapasztalt ember rögtön felfedezendi a csalást. A szemek fölötti horpadásokon úgy segítenek, hogy a bőrt ott gombostűvel átlyukgatják s e piczi lyukakhoz illesztett szájjal a bőr alatti ürt léggel tele fújják, úgy hogy a gondatlan vizsgáló e felfújt részeket nem különbözteti meg a fiatal lovak természetes hasonló állapotától. Ezek megtörténtével nincs egyéb hátra, mint a szürke szőrszálakról gondoskodni. A fekete vagy sötétpej lovat először meleg szappanos vízzel mossák le, hogy a piszok és zsír letisztúljon róla, azután szalmacsutakkal és durva ronggyal szárazra törülik s megjártatják, végre a ló színéhez legjobban illő festékfolyadékkal befestik a szürke szálakat ; e folyadék készítésmódja, a színek vegyítése s a festék alkalmazása a csiszárok titka, mellyhez az egyik jobban ért, mint a másik. Van példa rá, hogy egy-egy tulajdonos eladván több éven át bírt lovát a vásáron, más vásár alkalmával új ló gyanánt vette meg ügyes csiszároktól s nem is sejtette a csalást, mig nein