Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-01-20 / 2. szám

23 az egyik lónak csak kissé lassúbb menete is már nem csak hogy nem segit, de ellenkezőleg a rudat s ez által a kocsit vissza is tartja. 2-szor. Nehéz talajnál megkívántató , hogy a járom vagy szügy hám egészen a ló vállaira, illetőleg szügyére feküdjék ; már pedig a meghúzott tartóknál ez nem eszközölhető s ez eredményezi legtöbbnyire a kitört sziigyet, — de tágabb tartóval lovaink szabadabban mozoghatván, különben is nehéz munkájukat könnyebben végezhetik. Vidéki kettős fogatnál a belső gyeplőágakat nem szükség rövidebb, sőt jobb és czélszerübb a külsővel egyenlőre venni, — valamint a városban használni szokott emelő zablát (Trensel) is egészen mellőzzük. A négyes fogatnál szintén egy főkellék, hogy lovaink lehető egyfajuak s alkatúak legyenek s nagyságuk kellő arányban álljon azon helyhez, hova fogva vannak. — Példáúl, ha a két hátulsó ló 16 markos, a gyeplős lehet , kivált lia magastartásu; míg az ostorhegyes vagy kisafás 15f markos legyen. A rúdasló a nyergesnél egy vonallal szintén nagyobb lehet. A gyeplős lónál, mint a melly az egészet vezeti, főkellék a szép tartás, biztos és egyensulyú iram s főkép a jó kantárosság, hogy a zabla legkisebb nyomására engedjen ; engedjen pedig egész testtel, nem pedig hogy előbb nyakát s így végre testét fordítsa a kellő irányba; e végből nem eléggé ajánlható a gyeplősnek szánt lovat előbb hátasnak kitanítani. Az ostorhegyes vagy kisafás ló virgonczabb legyen a gyeplősnél, a nélkül azonban , hogy azt tehetségben letörje ; az ostorhegyesnek lehet néha vágtatásba vagy apró szökésekbe is kitörni. Ugyanaz áll a lánczos lóról ötösben. — A két hátulsó ló kitartó erős s nem fölötte tüzes legyen. — Az ostortól nem szabad félniök, különben suhogónkat kellően nem használhatnék, a mennyiben az ostor legkisebb neszére a kisafát az első lovakhoz kapnák. Szerintem a rúdas ló a nyergesnél erősebb s kitartóbb legyen ; még pedig azért : mert gyeplős lovunk az egész fogatban a legjobb lévén , ennek erősebb húzását (keresztbe lévén ezzel fogva) egyensúlyozza, míg ha nyerges lovunk lenne hatalmasabb, az erősebb húzás egy oldalon lévén, fogatunk kellő egyenesen nem haladhatna. Mi a szint illeti a négyes vagy ötös fogatnál, az egyenlő szinü fogat kérdésen kivül legtetszősebb ; míg a keresztbe fogott két sárga két szürkével szintén jól mutat. A vegyes szinü, vagy az úgynevezett quodlibet fogatnál, a bizarr szinek keresztbe fogandók, — a legbizarrabb szín lánezon legtetszősebb. Négyes vagy ötös fogatok befogásánál e következendőket vélem megtartandóknak : A tartók kissé kurtábbra veendők mint a kettős fogatoknál, nehogy, lejtőn menvén, a kisafa első lovainkat érhesse, de hogy fogatunkat könnyebben meg is állíthassuk. Az első lovak istrángjai lehető kurtára veendők, ez által fogatunk tetszősb külsőt nyerend. A gyeplős azonban kissé előbbre lehet a kisafásnál ez pedig a lánczosnál fogva, — a lánczos egy erős szárral az ostorhegyes nyakához csatolandó. Ha lovaink különben jól s könnyen forognak, az első gyeplőszárak, a hátulsó