Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-05-20 / 14. szám

218 E czélra nyúlnak tüdejét, máját s szivét apró darabokra szeldelve , mindenik illy szelet közepébe kis késhegynyi strychnint teszünk ; de e szeleteknek olly apróknak kell lenniök, hogy a róka egyszerre elnyelhesse, mert ha rágódnia kellene rajtok, keserű ízök miatt ismét kivetné szájából. — E méregnek hatása olly gyors, hogy 200 lépésnyi körben mindenesetre dermedten lelendjük a rókát. Mint a fáczánok veszélyes ellene , a róka után következik a nyest, mellynek két faja van, u. m. a házi- vagy könyest és a nemes nyest, melly utóbbi kisebb erdőségeken nem igen fordul elő, de annál gyakoribb ott a házinyest. E ragadozó éji vándorlásait gyakorta órákig folytatja s ezért a cserkész ösvényeken s kisebb vágásokban csapahelyeket kell készíttetni s azokat napjában többször is meg kell vizsgálni. — Ha megleljük a nyest csapáját, bizonyosak lehetünk abban, hogy a jövő éjjel ismét arra menend. — A tyúktojást mindenek felett kedveli, miért is ezt kell letenni útjában s ha az első éjben megtalálta, akkor a jövő éjen kiállítandó berlini vasra ismét illyet teszünk csalétkül s a nyest mindenesetre kelepczébe kerülend. A nyestnek nincs olly linóm szaglása mint a rókának s ezért a kelepcze szagtalanítása felesleges. A görényt leginkább csapdákban fogják, de télen, mikor nagyobbára a szabadban lakik, lyukában igen könnyű őt meglelni s pár kanna vizzel kiönteni. A menyétet is e módon szokták fogni, csakhogy a kelepcze felállításánál óvatosnak kell lenni, nehogy a ragadozó helyett fiatal fáczánaink kerüljenek belé. Kutyák ellen, mellyek nyúlakat hajhászni mennek a fáczánosba s így azt nyugtalanná teszik, legczélszerübb vastőrt állítani fel nyúlbőr csalétekkel, mellynek a legritkább esetben fognak ellentáll ani. A rókánál nem kevesbé veszedelmes a házi macska, kivált ha már egyszer jól lakott fáczánhússal s különben is az erdőben kóborolni, csavarogni szeret. Leginkább mielőtt a fáczánfiak szárnyra kelnek, szokott a macska ezen , valamint más vadak között is nagy pusztítást tenni s annyiból veszélyesebb az ebnél, hogy nem csak nap. pal, de éjjel is zsákmányol, söt a fákat is megmássza, mellyekre a fáczánok éjenkint felülnek. Ha a macska valamelly vadat megragad, azt ritkán falja fel egyszerre s a jövő éjen — a mi más ragadozóknak nem szokása — zsákmánya maradékához ismét viszszatér; miért is tőrvasat állítván fel s e maradékokat csalétkül használván, bizton várhatjuk, hogy a jövő éjjel meg lesz fogva. A macska ragadozásainak fáczánoknál s foglyoknál a földön heverő tollak legbiztosabb jelei ; s e tollak (leginkább szárny - és kormány tollak) olly egyenesen leharapva , mintha akár ollóval metszették volna el, az egész környéken szétszórtan bevernek , melly körülmény azért fontos, mert a macska nem ta rtván rendes forgót csapája télen is , ha hó nincs, fel nem lelhető. (Folytatása következik.)