Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-04-30 / 12. szám
181 Bőséges sebvér jelölte futása irányát s a mint ezt követtük, magas páfrán közül dühös hangos csaholást hallánk annak jeléül, hogy az ebek a jávort megállíták. Oda érve a vadat vér- és tajtéktól elborítva s a kutyákkal kétségbeesetten küzdve találtuk, mellyek torkon ragadva őt erősen tartották. Vérben úszó szemei közeledtiinkre vadon forogtak; még egy kísérletet tőn felénk csapni agancsával, de ebben már a vérvesztés miatti gyöngeség s a két eb gátolá ; elbotlott s ekkor Chineah hozzá ugorva nyakába szúrta kését, mire még egyszer iparkodott csülökre kapni, de tántorogva s nagyot nyögve dőlt el. Tagjain rángatódzó reszketés hullámzott át, aztán dermedten nyúlt el. Feltörvén s póznákra aggatván az elejtett vadakat, lovainkra ültünk s visszatértünk Ootyba, hol S — őrnagy barátságos asztala körül gyülekezve, késő éjig tartott a víg beszélgetés s az erdők fenevadaival történt veszélyes találkozások és kalandok felhordása. Időnk rendkívül kellemesen múlt a fennsíkon ; nappal kirándulásokat tettünk s a szabadég alatti sport minden nemét gyakoroltuk ; esténkint az összegyűlt társaságot nők élénkíték ; éjjel nyugodt egészséges álmokat aludtunk, mi már magában is nagy élvezete az angol-indiánnak , mert lenn a síkon s a hő időszak alatt az alkonyatés a reggeli szürkület közötti idő még nyomasztóbb és leverőbb, mint maga a nappali iszonyú hőség, miután az éj óráiban legcsekélyebb szellet sem vegyül a légbe, a gyertya a szabad ég alatt is legkisebb lobogás nélkül ég, a légzet fojtólag tikkasztó à ha csak nem jár szüntelen a legyező punkah : az európai nem alhatik, nyugtalanúl hánykolódik fekhelyén s reggel felkelve fáradtabbnak és levertebbnek érzi magát, mint volt este mikor lefeküdt. A pihenés e hiánya jobban megviseli az angol katonát, mint bármelly más nélkülözés vagy fáradság a tropikus égalj alatt ; az utóbbi évek alatt az indiai kormány felhatalmazta a főbb tiszteket cooliek tartására, kik nyaranta éjjel nappal hajtsák a léget ernyők lebegtetésével s e módszer valóban üdvös hatásúnak bizonyúlt. Egy napon hookak-pípámba való dohány tölteléket vegyíttettem egy recept utasítása szerint, melly a dekani utolsó dewantól Mah Rajah Chundalaltól származott : midőn Chineah a hírrel jött, hogy egy tigris a Mulcher törzsbelieknek egy tinóját ölte meg, ide vagy öt mértföldnyire s vérét kiszíván ott hagyta a hullát, mellyet most Naga és Googooloo őriznek, nehogy elvigyék vagy szétszedjék azt a Chuclurok és Páriák. В — épen a Koondah bérczeken vadkecskejárást nyomozni volt s tudván, hogy ö csak késő este fog visszatérni, magam készültem indúlni. Étkezés után lóra ültem s Chineah, a Gooroo és egy kantárfogó kiséretében egy órai lovaglással kis mivelt darab földre értem, mellyet három oldalról sürü erdőség vett körül. Csakugyan ott feküdt vérében a fehér tinó, felhasított torokkal s kiszakított lapoczkával. Első pillanatra láttam, bogy a rabló tigris volt, még pedig nagy, mert az áldozat torkán iszonyú fogakkal szakított lyukakon s a nyakszirten karmokkal tépett sebeken kivül, hol a bőr tisztán le volt nyúzva — a lágy talajban hagyott több roppant nyom bizonyítá a támadó fenevad nagy voltát Googooloo és Naga a talajtól mintegy tíz lábnyi magasságra rejthelyet készítet 12*