Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-04-20 / 11. szám

167 A versenyfogadásokról. (Folytatása.) Sokkal előnyösebb a lovak ellen egyenkint s ezekkel együtt véve a mezőny ellen fogadni. — Vegyük példáúl, hogy az arány 3—2 Tündér- és 4—1 Amaranth ellen : akkor fogadunk 15—10 Tündér és 20—5 Amaranth ellen, azután pedig e két lovat együtt vesszük a mezőny ellen 12-ben. Már most, ha Tündér nyer, akkor mi vesztünk 15-öt, de nyerünk is 5+12=17 s így nyereségül még mindig marad fenn 2. Ha pedig Amaranth nyerne, vesztenénk ugyan 20-at, de nyernénk is 10+12 = 22, tehát itt is nyereségünk maradna 2. Ha mind a kettő vesztene s így a többi ló valamennyi nyerne, akkor vesztenénk 12-öt, de nyernénk is 10+5=15-öt, mi ismét 3 nyereséget ad s ebből látható, hogy e rendszert követve, minden felmerülő esetben nyernünk kell. Világos hogy ezen eredmény nem biztosítható máskép, ha csak egy harmadik lóra vagy mezőnyre nem teszünk előnyös fogadást, s a valódi arány, mellyet a fenálló viszony eredményez, 15—10 a két ló mellett az egész mezőny ellen ; azaz, hogy a nevezett két ló s a mezőny esélyei igen különbözők. De miután ügyeseknek s előrelátóknak kell az illetőknek lenni számításaikban, könnyű leend nekik magukat dolgukban egy pillanat alatt is tájékozniok. Ne gondolja olvasónk , hogy számképleteinket csak úgy vaktából irtuk ide ; mert ezeket is elvek szabályozzák, mellyekröl később bővebben szólandunk. Igen előnyös eljárás egészben a nagyobb istállók mellett s aztán egyenkint ezek kitűnőbb kedvenczei ellen fogadni. Vegyük példáúl, hogy őszszel fogadnánk a polgárdi istálló mellett a nemzeti díjra 600—100 esélylyel s tavaszszal ez istálló lovai közülkettő, az egyik 5—1 a másik 8—1-en állana s így ismét ezek elseje ellen 480—90 a másik ellen pedig 480—60 esélylyel fogadnánk. Ha az első nyer, akkor a 600+60 és 450 közötti különbséget, vagyis 210-et; ha pedig a második ló nyer, 600+90 és 480 közötti különbséget, azaz szintén 210-et nyerünk. Azon esetben végre, ha sem egyik, sem másik lovunk nem nyerne, 60-j—90 és 100 közötti különbség, azaz 50; ha pedig az illető istállónak valamennyi lova nyerne, három fogadásunkra 600+90+60 azaz 750 lenne nyereségünk. Nem tekintettük azonban a valószínűtlen arányokat, de mégis feltehetjük, hogy miután az istálló mellett 600—100 esélybe fogadtunk, ennek csupán két lova esnék külön fogadás alá s pedig az egyik 10—1 a másik 14—1 esélylyel. Ez esetben az első ellen 600—60, a második ellen 616—44-be fogadnánk s így, ha a kettő közül egyik nyer, 44, ha egyik sem nyer, 14, ha pedig ugyanazon istállónak egy másik lova nyerne, valamennyi fogadásunkból 600-j-60+44=704 lenne nyereményünk. Elmondjuk még minő módon kell az arányokat kiszámítanunk, mellyeket egy ló mellett fogadván, a másik ellen felállítunk, feltevén, hogy ismerjük azokat^ melylyeket egyes lovak ellenében veszünk fel.