Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-20 / 8. szám

125 erdőérték kiszámításának, és az erdőgazdaság okszerű elrendezésének tanát, a vadászattant , az erdészeti és vadászati törvényeket és a nemzet gazdaság tanának az erdészetre alkalmazott elveit. Azon tankönyvnek tehát, ha nem akar nagyon is felületes és encyclopedicus, e szerint pedig a fenkitett czélra tökéletesen hasznavehetlen lenni, a nevezett erdészeti tudományok ágainak mindenikét terjedelmesen kell tárgyalnia, és az e szerint 10 vagy 12 jókora kötetre terjednie; azt pedig a kiszabott időben úgy szerkeszteni össze, hogy az a tudomány mostani színvonalához legyen mérve: egyes ember erejét még akkor is sokkal felülmúlná, ha ez e czélra tökéletes müszótárakkal rendelkezhetnék is. — De hát mit mondjunk most, mikor igen is határozottan betudjuk bizonyítni, mikép 8000—-10,000 eddig nyelvünknek még semmiféle szótárában fel nem lelhető mükitétel magyarosítására van szükségünk, hogy a tudomány mostani színvonalához mérten legyünk képesek szakunkat illetőleg irni és beszélni ? Hát e tengernyi szavak faragását is egyre bizzuk és bizhatjuk-e a kedvező siker csak némi reményével is ? En föltétlenül mondom , hogy nem ! Az én nézetem tehát az, hogy senkitől se követeljünk többet, mint a mennyi emberileg lehetséges és hogy e szerint, mielőtt az összes erdészeti tudományok magyarosításáról gondolkoznánk, iparkodjunk minden erőnkkel a mindenek előtt szükséges erdészeti műszótár megalkotását életbe léptetni, még pedig akár az általam máiajánlott módon, akár más netalán gyorsabban czélhoz vezető úton; különben higyjék meg, babiloni nyelvzavart idézünk elő erdészeti magyar irodalmukban. Ha azonban a tisztelt gazdasági egyesület csakugyan nem is kivánt volna olly erdészeti tankönyvet, a melly az összes erdészeti tudományokat magában foglalja, hanem csak olly at, melly egyedül az okszerű erdőmivelés törvényeit tárgyalja, a mit ugyan az illető pályázatnak sem szavaiból sem értelméből nem tudék kivenni : még akkor is kénytelen vagyok oda nyilatkozni, hogy nem tarthatom időszerűnek az erdészeti szoros szaktudományok akármellyikének magyarosítását czélba venni mindaddig, a míg elismert szakértők által és nyelvészi tekintélyek hozzájárulásával megrostált, megbírált és elfogadott erdészeti müszótárral nem birandunk. Tartsuk meg az egymásutánt ! Az erdészeti műszótár megalkotása képezi a teremtendő erdészeti magyar irodalom valóságos alpháját. —- Ezen irodalom bettáját pedig az erdészeti segédtudományok magyarítása képezné , a melly különben meggyőződésem szerint a létező és a magyar tudós társaság által elfogadott műszavak segítségével már most is eszközölhető. Azért szeretem hinni, hogy a tisztelt gazdasági egyesület igen nagyot lenditne az erdészeti magyar irodalom ügyén, ha újabb pályázatok nyitása alkalmával a szükséges segédtudományok megalkotására lenne figyelemmel, vagy ha azon esetre, hogy a benyújtott pályamunkák közül egy sem felelne meg az első pályázatbani követeléseknek, az e czélra szánt 100 db aranyat a magyar erdészeti segédtudományok legalább némellyeinek életbeléptetésére fordítaná, példáúl következő pályázatot nyitván : „Készíttessék egy erdészeti (itt a fennirt segédtudományokból kettő volna meg-