Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-20 / 8. szám

124 Egy alsóbb erdészeti iskola megallapitása, bele nem számítván a szükséges épületek és földbirtok megvételének árát, legalább is 200,000 pgö ftnyi tőkét igényel, a mit szükség esetében részletesen is be tudnék bizonyitni ; egyelőre azonban ezt átaláhosan elismertnek akarom tekinteni. Ez összeg olly nagy, liogy előteremtésének nehézségeivel épen nem szándékom a t. közönséget untatni. Itt csak azt jegyzem még meg, hogy tekintettel hazánk különböző s egymástól lényegesen eltérő erdészeti viszonyaira, legalább is három illy alsóbb tanodára volna szükségünk s így a megkívántató töke 600,000 ftra rúgna. Igaz ugyan, hogy egyesülve édes testvéreinkkel, a magyar gazdákkal, e tekintetben sokkal olcsóbban működhetnénk, mert hiszen szaktudományaink közül nem egy van ollyan, mellyre a mezőgazdának csak ollyan szüksége van, mint az erdőgazdának ; fel is tartom magamnak e tekintetben a maga idejében szót emelhetni. De nézzük már most, hogy mennyi pénzbe kerülne hát a magyar felsőbb erdészeti tanoda alapítása? Szerencsésnek érzem magam, hogy e kérdésre azt felelhetem , mikép a felsőbb erdészetitanoda alapítása épen semmi pénzbe sem kerülne! Olly tanoda t. i. az országban, még pedig Selmeczen már létezik, és az a meglevő segédeszközök mellett, változtatván a változtatandókat, olly fokra volna emelhető , hogy rövid időn a legjobb hirü európai erdészeti tanodákkal versenyezhetne. H о g y az m a g y a rr á v á 11 j о n, nem kell egyébbröl gondoskodnunk, mint a szükséges magyar tankönyvek életbeléptetéséről és magyar tanerőkről. Az eddig elősoroltak után, úgy hiszem kimondhatom már, miszerint azon tankönyvnek , mpllyet a magyar gazdasági egyesület emiitett első pályázata követelni látszik, úgy kellene szerkesztve lennie, hogy annak alapján a magyarosi tandó selmeczi erdészeti Akadémián magyar erdészek képeztethessenek. E tankönyv szükséges tartalmára nézve már most igen könnyen fogunk eligazodhatni, ha tekintetbe vesszük, hogy azon erdésztől, a ki felsőbb tanodát végzett és idővel magasabb fokú hivatalokra tart igényt, mekkora képzettséget kell szükségkép követelnünk és feltennünk. Az összes erdészeti tanokat e tekintetben két részre osztjuk : A) segédtudományokra, és B) tulaj donképi szaktudományokra. Az elsőkhöz sorozzuk : Az erdészeti mathematicát (a „mennyiségtan" hasznavehetlen szó lévén) és erömütant, a polgári építészet tanát, az ábrázoló mértant, az átalános természettant, az erdészeti vegytant, a földisme és talajtant, az erdészeti növénytant és az erdészeti rovartant. A szoros értelembeni szaktudományokhoz számítjuk pedig az erdőmivelés ís az erdőhasználat tanát ; az erdészeti kézmütant ; az erdörendezés tudomáíyát, melly magában foglalja az erdészeti gyakorlati mértant, az erdöbecslés, az