Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-02-30 / 6. szám

92 lónál inkább mint bármelly más lónál eltörülném az itatózablát , mellyen idomitók a csikót szokták tanítani. Mindig azt tartottam, bogy könnyű kéz és éles zabla a legjobb iskolamester, s csak ha megtanúlt már a ló lovasa markának és lábának minden mozdulatára engedelmeskedni, csak akkor tehető reá az itató zabla. Minden nem kemény gyep pompás lovagló iskola, hol kis körökben — s mi­után hölgynek van szánva, leginkább jobb felé lovagolván rajta, megtanuland jobb lábával kilépni, fejét kellően tartani és súlyával czombszáraira nehezedni. A lónak nem lehet jó szája, hacsak lapoczkái nem hatalmasak és jól képzettek, annyira, hogy a könnyű száj legtöbb esetben egészen arányban áll hátulja erejével —s leg­keményebb szájú rendesen a gyönge. Ez, ha lovasa meg is állíthatja, de önmagát megállítani nem képes — s miután súlyának felét lovasa karjain viseltette egész nap, még szerencse ha végül egész súlyát nem hengeríti a lovas nyakára, egyikével ama bonyolodott bukfcnczeknek, minőkre csak a rosz ló képes. Mihelyt egészen nyugodt és kezes a ló , keskeny árkok és alacsony sövények elé vinném s tanítanám átkelni ezeken lépést, ügetve, nyargalva, szágúldva. Hogy a ló gyorsan és határozottan ugorja át a nagy akadályokat, nagyon lassan kell menni rajta kicsinyeken át. Eként önbizalmat s még állatban is szükséges lélekje­lenlétet nyer, lábaiban pedig ruganyosságot, mellözhetlent az olly lóban, mellynek soha sem szabad elesni. Míg a ló bátran s zablájával játszva nem megy neki a sö­vénynek s míg ezen túl hátsó lábaival nem ér a földre, addig ugrató hölgy alá nem való. Nálunk Magyarországban csekély ugyan a lovagló hölgyek száma s még cse­kélyebb azoké, kik falka után árkon bokron át vágtatni merészkednének, minél­fogva ezen egész czikk fölöslegesnek tűnhetnék fel; lord Maynard azonban, ki ko­rának nem utólsó lovasa volt, a hölgylóról azt szokta mondani hogy : „ha a höl­gyet jól hordja, engem még jobban fog hordani"; miből az a tanúság, hogy a hölgyló mintaképéből férfilovasok is vonhatnak tanúiságot. Észrevételek a magyarországi vadászatügy szabályozása iránti rendelet-tei-vezetre s ennek indokolására. (L. Y. es V. lap 4 e's 5 sz.) E tervjavaslat közzététele hihetőleg azért történt, hogy azt mások is megítélhessék s iránta azok is nyilváníthassák nézeteiket, kiknek ez ügy talán közvetlenebb érdeke, mint az igen tiszteletreméltó tervező erdészegyletnek. Mielőtt azonban nézeteinket ezen, nem csak a megerősített jogoknak, hanem egy jól ren­dezett államgazdászatnak énlekeit is közvetlenül érintő tárgyban a nyilvánosságnak átadnók : legyen szabad megjegyeznünk, hogy véleményünknek eldöntő hatást tulajdonítani épen nem szándokunk s azt csupán mint alárendelt magánnézetet hozzuk a közönség elé, miután határo­zottan azon meggyőződésben vagyunk ; hogy illy átalános érdekek tárgyalása, csak úgy nézhet szerencsés megoldás elé , ha abban minden érdekeltek egyiránt részt vesznek, kiváltkép olly országban , melly tulajdon viszonyait jobban felfogja mind azoknál, mellyek vele nem ugyan­azon történeti alapon állanak s mellynek fiai között, számtalan olly államférfiú van, ki átalá­nos jogok tárgyalásánál alig fog balfogást elkövetni. Jótékony törvények csupán ezen uton jöhetnek létre ; ellenkező esetben azok nem egyebek kimondott, kiszabott parancsnál. E két /

Next

/
Thumbnails
Contents