Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-02-10 / 4. szám

Péntek, február 10. 4. sz. Negyedik évfolyam 1860. M utat v á ii y R o s t y Pál úr amerikai utazásából. Habanában vasárnapoukiut az isteni tisztelet után 11 órakor kezdődik a nemzeti mulatság a kakasviadal, a Valle de Gallonban. Érdekes egy látvány, nem annyira a kakasok- mint a nézők miatt, kik a harcz folyamát példátlan szenvedéllyel kisérik, arczuk eltorzul , szemük kidülled s vad tűzben villog, egésztestük remeg, — mindenki ordít, hadonáz, dörömböl. A harcztér s az egész bódé (el rinadero) hasonlít a mülovarok köréhez (circus), csakhogy sokkal kisebb. A belépti díj 2—4 reál, de mindenki hozhat vivó kakast s ekkor nem tizet. Mig a választmány sa bíróság a kakasokat megméri, mert — különös megegyezés kivételével — a küzdőknek súlyra és sarkantyujok nagyságára nézve egyenlőknek kell lenui, míg a kakasok sarkantyúit késsel meghegyzik, gazdáik mint a bolondok futkosnak fel s alá a vivókörben s fogadásokat ajánlanak a nézőknek. Ez utóbbiak ugyanazt teszik egymás között, még pedig rémitő lármával s hadonázással. A fogadási összeg ollykor tetemes, 1 dollártól egész 1 uncziáig. A mint a harcz ideje közeledik, a szenvedély s ingerültség nöttön nő, s tetőpontját éri, midőn az adott jelre a kakasokat egymásra bocsátják. Láttam egyszer, hogy illy szenvedélytől felbőszített ember 10 uncziát, tehát majdnem 350 ftot ajánlott vívó kakasára és szinte kétségbe esett, hogy senkisem akarta elfogadni; annyira neki volt hevülve, hogy e pillanatban , azt hiszem, egész vagyonát, sőt életét is koczkára vetette volna. Nevezetes,