Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-10-30 / 30. szám

489 serü, fűszeres és erős táplálékkal élnek, mi az anyaméhet kártékonyán érinti. — Kutyák szintén ritkábban vetélnek el s leginkább akkor, ha felfúvó, felpuffasztó eledellel tartják őket s vagy nagyon elkényezettek , vagy kibizottak; macskáknál elvctélést eddig még igen ritkán tapasztaltunk. Az elvetélésnek oka kétféle, és pedig belső és külső lebet. A belső okok közé tartozik : minőségre és mennyiségre nézve elégtelen etetés, mi átalános elgyengülést okoz s így a méh gyümölcse nem eléggé táplálkozhatván, megbetegszik; beteg méhgyümölcs az anyaméhet beteges ingerültségbe hozza s az ettől ideje előtt kibajtatik. Továbbá gyakorta túletetés is lehet ennek oka, de főleg ha a ló olly takarmányt eszik, melly a gyomort nagyon megfekszi vagy felfújja, minő az igen kövér fü vagy széna, lóhere, tengeri síb. mert ezek a gyomorban megkeményednek, melly azután az anyaméhre nehezkedik s azt szorítja; de az illyféle tápszerek rögzött emészthetlenséget is vonnak maguk után, mi valamennyi nemzőrésznek erejét, egészségét csökkenti. A lapályos helyekeni legelés szintén ártalmas, mert ott a lég többnyire sürü és állapodott, a tér maga vizenyős, valamint az ott legelő lovaknak ganaja is, ha az sokáig fekve maradván rothadásnak indul, ártalmasan párolog ki, mi a vemhes kanczának mindig kárára van ; ebez járul még, bogy itt a kancza nem ritkán nedves , harmatlepte füveket eszik, mellyek ép úgy mint a lapályokban leginkább tenyésző erős és savanyú zamatos növények ártalmára vannak. Miután részint helytelen etetésnek, részint az emiitett ártalmas helyekeui legeltetésnek s olly tápszereknek következtében , mellvek fajlagos ingerültséget vonnak maguk után, minők a moslis törköly stb. néha több kancza egyszerre elvetél; annál fogva élősdi és tengösdi elvetélésről okoskodtak, mi azonban csupa elövéletkint tekinthető, mert léteznek még ki nem fürkészett okok, mellyek időnkiut az idétlen szüléseknek vagy elvetéléseknek számát szaporítják. Átalános vérbőség^ nem különben lobos betegségek, minő a béllob, tüdölob, tüdővész vagyis keh stb. valamint rendkívüli vérduzzanások az anyaméhben , nagy ingerlékenység vagy ismét bádgyadtság, a méhlepény rendkívülisége vagy feloszlása, a buréknak gyengesége mellynél fogva az hamar szétszakad, a köldök szalag rövidsége stb. olly tényezők, mellyek részint maguk, részint külső befolyásokkal kapcsolatban kora szülést okozhatnak. A kiilsö vagy alkalmi okokhoz számitvák az ütések, dörzsölödés, ugrás hajhászás, valamint nagyon hideg ital, roszul alkalmazott hánytatok, hashajtók, boróka fü, váratlan megdöbbenés, ijedség, szóval minden olly hatás, melly a testet ingerli, felhevíti s az elvetélésnek előhívására szolgál. Az elvetélésnek előjelei, a "szerint a mint az a vemhesség első vagy későbbi szakában, kiilsö vagy belső tényezők által okozva történik, különfélék. Az első időben véghezmenete olly gyors, hogy semmi különös előjelét nem tapasztalhatjuk, hanem csupán akkor vesszük észre, mikor a méhgyümölcs már anyjától elvállott s csak néha esik, hogy köldök-vagy bélgörcs s más görcsös rohamok előzik meg. Mikor azonban a vemhesség már inkább előre haladott, akkor bizonyos jelenségek mutatkoznak; például : a kancza nem eszik, szomorú, nyugtalan, roszul érzi magát, járása ingatag szeret feküdni s csak erőltetve kél fel, háttagja beesik, farkát