Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-09-20 / 26. szám

420 szaktudománynak magyar nyelvem mivelése s ezzel egy új életpálya nyitása azon hazánkfiai számára, kik attól eddig a használatban lévő idegen nyelv miatt elzárva lévén, többnyire cseh, morva és német egyének által pótoltattak. Első czikkünk az aradi nagygyűlés tárgyalásainak kivonatát, a második száját észrevételeinket tartalmazaudja. I A nagygyűlést September 4-kén az egylet elnöke gróf Königsegg Gusztáv lelkes beszéddel nyitá meg, melly magyar és német nyelven nyomva osztatott ki. E megnyitó-beszédből a következőkről értestilünk : Az egylet alakítására tíz év előtt történtek az első lépések. Az első gyűlés Esztergomban, a második Budán, a harmadik Pesten — a következő években Beszterczebányán, Pécsett, Pozsonyban, Kézsmárkon, Ungvártt, Sopronyban s így az ország legkülönbözőbb vidékein tartatott. E gyűlések alkalmával felmerült eszmecserék és tanúlságos kirándulások nem kevéssé mozdíták elő az erdészet ügyét. Az egylet közlönye a „Vereinschrift" az erdészeti ismereteket terjeszté és buzditásúl szolgált. Továbbá az erdészetügy előmozdítására az egylet részint kérvényekkel hatott, mellyeket a m. kormány figyelembe vett; részint útbaigazító véleménnyel olly erdészeti kérdésekre, mellyeket egyesek és hatóságok terjesztettek elébe. A középponti székhelyen Pozsonyban az egyletnek szép erdészeti muzeuma van, mellynek tárgyait nagy részben néhai Siebenfreund úr ajándékozta. Az egylet továbbá erdészképzö iskolák szervezését több izben szorgalmazta mind a m. kormánynál, mind az erdőbirtokosoknál, sőt a kormánynak egy erre vonatkozó s gondosan kidolgozott tervet is nyújtott be. Rowland föerdész úr az egylet kérelmére Pozsonyban ingyen felolvasásokat tartott az erdészetből s kirándulásokat tett. A hallgatók számos volta bizonyitá, mi nagy szükség van e szakbeli oktatásra. „Adja az ég — mondá az elnök gróf — hogy nagy hazánk n e legyen kénytelen tovább nélkülözni illy hasznos intézetet s bírhasson a kis Morvaországnak ausse-i és Csehországnak weiss wasser-i erdésziskoláiboz hasonló intézetet, mellyek az ország nemeseinek nagylelkűségéből állanak fenn!" Felemlíté ezután az elnök gróf azon elismerést, mellyel az egylet honn és külföldön találkozott, jelesül az 1857-ki kiállításkor a köztelken erdészeti tárgyakért nyert első rendit díjat. Üdvözlé továbbá e tizedik nagy gyűlés helyét Arad városát ; köszönetet mondott az egylet pártfogójának Albrecht főherczeg ö fenségének és István főherczeg ö fenségének, ki a gyűlés tagjait Kisjenőn vendégül fogadni méltóztatott — valamint az egylet minden más pártolójának is s beszédét e szavakkal zárta be : „Gyönyörű hazánk java, baladása és boldogsága iránt legforróbb érzelmektől áthatva, megszokván nemesszivü nemzetünk módjára magyarúl gondolkodni és cselekedni s a hon érdekeit teljes erőmből előmozdítani Iigyekezvén : csak azt sajnálom, hogy a hazai nyelvet nem birom annyira, hogy azt jelen beszédemben —