Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-08-20 / 23. szám

366 Név. Lelőtt galamb. Yard-távol. Hon. H. AnnesTfcy M. P 1.1.1.1.0.1—5 29^ Hon. F. Craven 1.1.1.1.0.1-5 30 Dawson Damer Esq 1. 1. 1. 1. 1. 0 — 5 28^ F. Milbanke Esq. M. P 1. 1. 0. 1. 1. 1—5 29 G. Heathcote M. P 1.1. 0. 1. 1. 1—5 30 4-et tizen , 3-at tizenketten, 2-öt négyen, 1-et szintén négyen ejtettek el, ketten a második elhibázott lövés után felhagytak a versennyel. — Az öt első közül mindenik öt-öt galambot lővén, döntő versenyre keltek; az első ízben F. Craven és H. Annesley talált, a többi bárom nem és igy e kettő ismét újra versenyzett az első és a második díjra — s a nagy néző közönség roppant megtapsolta őket, mert újra mindkettő elejté galambját. A harmadik íznél azonban F. Craven hibázott, míg ellenfele talált. E szerint a 100 sov. első díjat H. Annesley parliamenti tag, a másodikat 50 sov. Craven nyerte. A harmadik és negyedik díjért Milbanke, Damer és Heathcote versenyeztek újra; az első íznél Heathcote hibázott s kiesett a versenyből; a másodiknál Milbanke hibázott, és így Damer, ki mind a két íznél talált, nyerte a harmadik 30 sov. díjat, míg a negyedik díj 15 sov. Milbanke úré lett. The Great Summer Handicap Stakes, az elébbiekhez egészen hasonló feltételekkel, június 30-kán folyt le. Ötvenen versenyeztek, 17 aláiró bánatot fizetett. Öten lelőtték mind a hat galambot s döntő versenyre keltek. Az első iznél csakWyndliam kap. és G. Craven talált a többi hibázott. E ketten újra lőttek; Craven hibázott, Wyndham talált s övé lett az első díj 125 f. st. A 3-dik és 4-dik díjért a többi bárom küzdött újra; az első iznél mind a liárom talált, a másodiknál Mr Walsh hibázott. A fennmaradt két gentleman ezután hét ízben egymásután lelőtte saját galambját s ekkor a 3-dik és 4-dik díjat összetéve osztotta el egymás között Bective őrgróf és F. Milbanke Esq. A galamblövészet már hetven év előtt divatban volt s különösen 1827 és 30 között űzték azt nagyban, midőn 2000 és 1000 font st. díjakért s arany serlegekért és ezüst billikomokért versenyeztek. E kor legkitűnőbb lövészeinek egyike Ross kap. volt, ki egy ízben Mr Osbaldeston ellen 1000 sovereignt nyert; mindketten 250 galambra lővén 30 yardnyiról. Másszor arany serleget nyert, 80 galamb közül 72-öt ejtvén el. 1828 november havában Ross kapitány Anson úrral 1000 guineabe fogadott, a tárgy az volt, ki lő egy nap alatt több foglyot. Kellő távolságra egymástól menvén előre, a birák köztük lovagoltak. Reggeli nyolcz óra tájban fogtak hozzá s délutáni négy órakor végezvén — a foglyok száma mindkét részen egyenlő volt; mindakettö 23—23 foglyot lőtt és pedig novemberben ! Mr Osbaldeston és Mr Shoubridge szintén híres lövők voltak akkor s ezeknek sikerült néha Ross kapitányt leverni. Egy ízben Shoubridge úrral maradt fel Ross kap. s a döntő versenynek kettős lövésekkel kellett végbe menni. Ez alkalommal Sh. úr tíz kettős lövéssel 20 galambot ejtett cl, míg Ross kap. kilencz kettős lövéssel talált, de a tizedik kettősben csak egy galambja esett. Másszor ismét Mr Osbaldeston 76 lövés közt néggyel volt előbbre Rossnál, ki azonban azért mint korának legügyesebb lövésze emlékezetes. Sajátszerű az, hogy a minapi nagy vontcső-