Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-08-10 / 22. szám

359 A főtartásnál nem kevésbbé fontos és azzal szoros összeköttetésben van, minthogy egyik a másikat feltételezi — a lónak tiszta és könnyű vagy szabad járása. Tiszta ajárás, ha a lónak lábai egyenlő időközben s tekintve a menetmódok különféleségét, egyenlő térnyereséggel baladnak ; könnyű vagy szabad, ha a ló minden tagját, azoknak minden izét , csuklóját tisztán, akadozás és súrlódás nélkül szabadon mozgathatja. A tiszta és szabad járás feltételezi a lovaglási időmértéket, (Tempo), mert ez időmérték nem egyéb a lábaknak a lépések különféle, gyorsabb, lassúbb nemeiben egymást kimérten követő mozdulatainál. A tiszta és szabad járás, valamint az időmérték az idomításnak alapjai s azért az idomárnak, mihelyt lovát tűrhető állásba helyezte, első és főteendöje legyen : ezeknek mint ollyaknak elérésére törekedni, mikből a fötartásnak s átalán az egész lónak további kiképzése folyand. Petheő Dénes. (Folytatása következik.) Angol és skót erőpróbák. Meg kell vallani — irja a „Field" — bogy a skótok több szívóssággal bírnak, mint délszaki testvéreik s hogy valahányszor a két faj e tulajdon fölötti vetélkedésbe kerül össze, rendesen skót a győztes. Barclay kapitány ezer (ang.) mértföldet ezer óra alatt tett bátra s Mr Osbaldestone rendkívüli tette, melly szerint 200 mértföldet 8 óra és 22 perez alatt lovagolt, mai napig páratlanúl áll. Mr Ross a golyófegy verreli verseny lövésben minap valamennyi vetélytársa fölött kitűnt; Lord Eglinton mind a gyepen mind az agarászatokon elsőnek volt elismerve — s tekintve a nehézségeket, mellyekkel a skót lótenyésztőknek megküzdeniök kell, ezek méltán büszkék lehetnek arra, hogy az Oaks ez évi nyertese skót ló. Az angol ép olly buzgó versenyző a sport minden nemében mint a skót s ennél többet is versenyez, fogad és próbálja erejét; csakhogy részint nem viszi olly tökélyre gyakorlatait, részint olly téren mozog néha, mellynek semmi üdvös czélja nincs. A két nemzet e különböző jellemvonásairól a következő két példa tanúskodik: Minap egy — a gyepről jól ismert angol arra vállalkozott, hogy egy font külföldi erős regalia szivart tizenkét óra alatt kiszív. A fogadás húsz font sterlingbe történt olly feltételekkel, hogy a fogadó a szivarokat egytől egyig puszta szájból s végig szívja ki; a szivarokat pedig az ellenfél válassza. A fogadás julius 7-kén a London és Chelsea közt járó gőzhajón ment végbe. Az egy font szivar darabszámra nyolczvanhatot tett s e szerint e dohányzónak, hogy fogadását megnyerje, minden órában betet s még ezenfelül kettőt kellett elfüstölni. Elkezdte dél előtti 10 órakor s elvégezte esteli 7 óra után 20 percczel. E kilencz óra és húsz perez alatt hetvenkét szivart szítt ki; a legnagyobb szám a második órára esett, melly alatt tizenhatot füstöltei. A hetvenkettedik szivarnál, midőn már csak tizennégy volt hátra, az ellenfogadó megadta magát, belátván, hogy Mr Goodmankönnyti szerrel megnyeri a fogadást, a mint hogy ez saját kedvéből el is végezte a többi tizennégyet is. Állttá, hogy e tömérdek füstölés legkisebb kellemetlen érzést sem okozott neki, sem erőlködésébe nem került. Az egész idö alatt mindössze egy darab stilt búst evett két órakor, mi húsz perczét foglalta el; közben közben pedig jeges vízzel vegyitett pá-