Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-08-10 / 22. szám

349 vezetet nyújtott volna. Örömmel s biztosan jövendölhetni tehát a kolozsvári gyepnekállandó szebb jövőt, ba a lovaregylet, mint eddig, annak gyarapítására mindent elkövet s az érdekeltek nem vonják meg attól filléreiket és biztosítanak legalább annyi és olly díjakat, mellyekért kiviiliöl lovat hozni s itthon az idomitási költséget viselői érdemes lesz. Eddigelé a jövő négy évre a következő díjakat lehet alakúlttakuak tekinteni: 1. Első császárdíj 500 arany. 2. Második császárdij 300 arany. 3. Vadászverseny 600 for. 4. Erdélyi díj 1000 for. 5. Földészek versenye 75 for. és 25 for. 6. Hölgyek dijára (tiszteletdíj) biztosan számíthatni. 7. Ponyverseny minden évben összeállítható. 8. Ezen kivül még minden évben legalább egy tiszteletdíjra lehet számítani. Legyen szabad remélni, hogy Kolozsvár városa polgárai, kik minden szépnek, jónak, hazafiasnak mindig olly bö pártolói voltak, e téren sem maradnak hátra s látva, hogy Bécsben, Pesten, Debreczenben, Székes-Fejérvárott, Aradon alakúit polgárdíj, jövöre már ök is alakítanak majd egy hasonló versenydíjat. Ki tagadhatná azt, hogy a két testvérhazának akarva nem akarva jóban roszban osztozni kell s hogy csak egyesített erővel haladhatunk a szellemi úgy mint anyagi téren. Nem lenne tehát fölösleges, lótenyésztésünk s egyéb ügy érdekében is, egyesített erővel egy díjat állítani össze: a két testvérhazában született félvér lovak számára. A díjnak legalább 1200 forintból állani s egyelőre négy évre biztosítva lenni kellene. Félvéreketjavallok azért, mert csekélyebb vagyonú lótenyésztőink a tehetösb magyarországiak telivér lovaikkal nem versenyezhetnének, míg saját nevelésű félvér lovaikkal a versenytérre kiállhatnak. E verseny lótenyésztőinket érdekes tapasztalatokkal gazdagíthatná s aztán meg a sportkedvelésen kivül a magánérdek is többeket hozna össze évenkint, mi sok tekintetben üdvös volna. Csak akarat kell ott és itt s a díj létre jö. Van még egy tárgy, mellynek megemlítését szükségesnek vélem, mielőtt a versenyekre áttérnék — s ez a kolozsvári vásár és versenyek határideje. Több évi tapasztalat bizonyítá be, bogy a jelen határnapok a lóvásárra úgy mint a versenyekre nézve czéliránytalan időre esnek ; ugyan is: — a júliusi nagy melegek távol vidékről uemesebb s úthoz nem szokott lovak behozatalát igen veszélyesekké teszik; ezenkívül a gazdának illyenkor balomra gyűl mezei munkája, kár nélkül nem hagyhatja azt oda; sokan fürdőn vannak stb. Elhatározta tehát a lovaregylet, hogy már jövöre a lóvásár határnapját october 1-jére, a versenyek kezdetét pedig october 4-k é r e tűzi ki s erre nézve a szükséges lépéseket már meg is tette. E határnap a sportkedvelő urakra nézve azért is kellemes volna, mert a kolozsvári kopaszatok akkor veszik kezdetüket s magyarhoni pajtásaik pár kopaszaiban részt vehetnének s innen még kényelmesen érhetnének Csákóra. Elhatározta továbbá a lovaregylet, hogy a lóvásár rendezését kezébe veszi s mindent elkövet , hogy azt régi fényére emelje. Ki is nevezett e czélra egy bizott-