Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-05-10 / 13. szám

207 vizsla előtt —pedig a Norton sánta tört lábú volt — nyolcz vadász száz egy dar ab foglyot ejtett. Ezen összegből G.K. maga 52 darabot lőtt. E szám kihetlennek tetszik talán sok vasárnapi vadász előtt! Pedig ez tény ; a nyolcz vadász közül bét ma is él s kezeskedik a történtek valóságáról. Ige i ám, de az érintett egyének szakértők, jó lövészek, jó,vizsla tulajdonosok — most is azok — s rendszeres vadászok voltak; liolott e szükséges kellék most hej de ritka vadászra és vizslára alkalmazható! A vizslák mind jók és betanítottak, idomítottak voltak, ők pedig vadásztak a valamennyi közt legkitűnőbbel. - Több éven át tartott vadászataik alatt többnyire cserjében vadásztak s köralakban; soha sem történt, hogy valakihez csak közel is járt volna a seréi, nem hogy megserétezték volna egymást; mit megvallom, nem szeretnék ez idő szerint mindenféle nyolcz vadásszal megkisérleni. E társaság bizonyos része többször lejött a tavaszi erdei szalonkázásra G. K-hoz s onnan Biharba K ra. Ez időtájban élt G. K-nál a Plucik Bolivárja. Rendesen három hétig tartott a szalonkázás hajtással és cserkészettel. Az egy Bolivár szolgálta ki a 8—10 személyből álló társaságot, úgy nappal, mint az esteli búzáskor; a midőn ha valaki szalonkát lött s a túlsó völgyből kiáltá : „Bolivár herein da!" — Bolivár megvárva gazdájától az „allez" szót, leereszkedett a völgybe s a hang után ment a bivó vadászhoz, felkereste a szalonkát, átadta s újra felment gazdájához, míg ismét máshova nem kivták. A jelen és múlt vizslászati eredményeket összehasonlítva : igen könnyű lesz a különbséget mind a vadászban, mind a vizslában feltalálni. Igénytelen nézetem szerint a baj az, hogy a vizslászat háttérbe szorúlt a miatt is, hogy nem igen vannak szenvedélyes és rendszeres szakértő vadászaink, kiknek példája útmutatása után, a kezdő okulhatna; nem igen van, anyanyelvünkön czélboz vezető munka a vizslászatról, idomításról sat.; nincs egyátalán kölyökvizslákat idomitó egyéniségünk. Van szerencsém nekem egy tisztelt urat ismerni, kinek hatalmában állna a vizslászatról kimerítő és kielégitő munkát közölni; birjuk is többen szavát s igéretét, hogy azt a „Vadász- és Versenylapban" közkívánatra közzé teendi : — de fájdalom mindeddig t. Sz. L. úrtól*) nem nyerhettük meg azt, pedig meg vagyok győződve , hogy kezdő vadász hálásan köszönné meg az útbaigazítást, valamint sok — most csak léhűtő — vizslából jó vizsla válnék. X. X. X. Tájékozás a bécsi versenyek iránt 1860. Szem előtt tartván abécsi versenyektavali eredményét, midőn a szokatlanúl mély talaj észrevételeinket részben feldöntötte, kikeli kötnünk az ez évi tájékozásunkban, hogy azt csak olly feltétel alatt véljük helyesen indokolva, ha a talaj rendes gyepminőségétől nem lesz megfosztva. A freudenaui gyep ártér természeténél fogva, a *) A kozóhajtás e nyilvánításához csatolja kérelmét a Vadászlap szerkesztősége is. S z e r k.