Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-04-10 / 10. szám

156 _ A versenyek ujabb időbeni lendülete s tágabbra fejlődése szükségessé tette, hogy az ausztriai birodalomban létező öt verseny- és lótenyésztő társulat, t. i. a magyarországi, erdélyi, gallieziai, prágai és bécsi — az önalkotta választmány egy meghatalmazott tagja által a központi bizottmánynál képviselve legyen. — A melly intézkedés ezen olly hasznos téren ujabb időkben legf. helyről érkezett : az vagy e bizottmány indítványozására történt, vagy pedig annak a külön országok szükségeihez idomítandó kivitele e bizottmány feladatáúl lön kitűzve. Erdélyország képviselését ezen aránylag parányi körben elvállalni s forrón szeretett honának e téren is használni nem tartá magához méltatlannak azon férfiú, ki mint Erdélynek hajdani kir. udv. kanczellárja — ezerek által választva s bölcs tanácsával milliók sorsát vezérelve — kicsinyben is nagy tudott lenni. Értjük a mostoha sors végzete által kedveseitől s az egész hazától elragadott I). Jósika Sámuel ő exeját ki f. évi martius 28-kán jobb életre szenderült. i A sok fényesoldalú férfiú egy tért sem hagyhatott, mellyen buzgó szívvel jótéteményt vetve, sikert és előmenetelt ne aratott volna. A hajdani híres gorbói ménes fenntartója—

Ditto, Prodigious és Signal telivér csödörökkel gazdagitá az erdélyi lófaj nemes vérét. A kolozsvári verseny ö benne találáhathatós ápolóját; sőt még ez idén nyerendő dijja is bús honfiúi emléke az Elhúnytnak. — Ki ezen érdemek mellett itjúsága óta jó és szenvedélyes lovas, a zabolázhatlan Haidee-t (Hydra és Tuberosetól való telivér kanczát) fékezni és csendesen tudta vezetni, — ki élte végéig városban sem nélkülözhette majd naponkint használt hátas lovát Pretty Girl sötétpej tv. kanczát, — azt e lapokban is méltá-n gyászoljuk a hazával egyetemben mi is, midőn örökké zöld hervadhatlan babérkoszorújába e zsenge nefelejcs virágot fűzi gyászoló barátja W. J.