Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-03-10 / 7. szám

Ill nem önérdekből óhajtóm ezt, mert sík földön egy tagban 400 holdnál , erdőn 1600 holdnál többet tesz birtokom ; agarászhatok s vadászhatok is tehát saját földemen. Abban sem kételkedem, hogy nagyobb birtokú atyámfiai, szomszédaim , jó barátaim megengedik nekem az agarászatot; sőt alig hiszek az országban nagybirtokost, ki szívesen meg ne engedné a veterán s rokkant Langviusnak egyetlen szenvedélye gyakorolhatását. Debreczen kir. városban lakom, mellynek nagy kiterjedésű sík pusztáin folyvást ezután is agarászhatok. Nem önérdekből tehát, de azért óhajtóm a kis birtokos személyzet vadászjogának megtartását, mert „publica anteponenda privatis" s a ki a közügyet nem védi, nem barát, nem testvér az. 2-szor : Az 1802-ki törvény bizonyítja , hogy az akkori nagy birtokosok a vadászat élvezéséből nem akarták kiszorítani kis birtokú nemes rokonaikat s ezeknek birtokaik felén szabad vadászbatást engedtek. Kik azóta nem tiltották el birtokaik fele részén a vadászatot , ezt nem esetleg , hanem rokoni szeretetből tették ; óhajtom tehát : — hogy legyen szabad a nagy birtokosoknak — nem csak a vadászrendelet kihirdetése után hat hónappal, hanem mindig — akár egész akár fél birtokaikon a vadászatot tilalmazni, maguk használatába venni , vagy a kis birtokosoknak szabadon hagyni s ebben se rendelet se törvény által ne korlátoztassanak , mert úgy a kis mint a nagy birtokosnak tulajdona a föld ; ők fizetik tőle az adókat, viselik a közterheket s ezek teljesítése után öveik a föld minden termése — és igy a vad is. A m. erdészegylet tervjavaslatának 20. §-a szerint „angol zaklató kutyákkal vagy agarakkal vadászni az illetőknek csak saját birtokán — másén pedig csak az illető birtokos beegyezésével szabad." — Ez az igazsággal tökéletesen egyező lévén , csak azt óhajtanám még hozzá adatni, hogy ha a birtokos más — szomszéd vagy távolabb eső tagot haszonbére], ezen (haneki iigy tetszik , vagy ha a tag a puskás vadászatra alkalmatlan) szabadon agár íszliasson. Kiváltkép áll ez az alföldre nézve , mellynek nagy kiterjedésű határain és kopár szék legelő gyepein leginkább csak nyűlak vannak s ezek a vadászt már távolról meglátván , felkelnek és örökre eltűnnek. E nyálak is aránylag csekély számmal lévén , puskás vadászatról itt alig lehet szó s így meg vagyok győződve , hogy agarászat engedelme nélkül az alföldi sík téreken a tervezett vadászkerületek se haszonbérlőre nem találnának , se vadászjegyet nem venne senki , de még a csősz fizetését sem hoznák be , annál kevésbbé jövedelmeznének az erdésziskola pénztárába. *) Nadányi Imre. Csehországi lóversenyek 1862. Norddeutscher Preis 2000 for. a. e'. adják : hg Auersperg Vincze , Harrach, Henckel és Wilamowitz grófok , az egyletnek s az északnémet dij nyertesének. — Futhat a continensen született vagy anyjával mint szopós csikó Angliából 1859-ben hozott — 3 éves ló. Tét 250 for. fele bánat. 1 mföld. Teher: 8 stone 11 font. Ménre 2 Lfonttal több. 10 aláírással a 2-dik ló 500 for. nyer a tételekből; a díj nyertese 500 for. hagy a pénztárban a közeebbi északnémet díjra. Nevezés : martius 31. 1860. Triennial Stakes 1862, 1863, 1864; futhat minden 1859-ben fedezett kancza ivadéka. Tét 100 for. bánat az egész. Teher 8 stone 7 font, kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. 1862-ben » mföld, 1863-ban 1 mföld, 1864-ben 2 mföld. 15 aláírás esetére az egylet 1862 és 1863 évre 200 for. pótlékdíjat ad. Tíz s ennél több aláirással a 2-dik ló tételét menti. A már létező ivadék vagy a még vemhes kancza nevezendő mart. 31-éig I860, a titkárságnál, Bécs Wildlpretmarkt 550. E titkárság egyszersmind jelenti, hogy az 1860. évi bécsi polgárdíj évtéke 2000 foiintra van kitűzve. *) Ismételjük , hogy a vadászügy szabályozása megvitatásának e lapokban tért nyitván , egyelőre minden megjegyzés nélkül közöljük az erre vonatkozó közleményeket, mellyekből — ha talán egy vagy más szempontból megtámadhatók volnának is — mindenesetre kitűnik az , hogy a tervezett szabályozásnak csak akkor leend kielégítő eredménye, ha a §-ok alkotásánál az országos helyviszonyok , érdekek és régi szokásban vagy törvényben gyökerező jogok összege lesz az irányadó fonal; mert különben, ha valahol , úgy épen a vadászatügy szabályozásánál , emlékeztet legkönnyebben Procrustes ágyára a merev elmélet. S z e r k.