Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-08-10 / 22. szám

371 К о s 1 a t fajzáskor a medve. К о n d a, vaddisznó nyáj. Lefülelni, decken, bedecken, to if en ; disznófogó s egyéb vadászebekről mondják, midőn ezek a vaddisznót lefogják. Malacz, vadmalacz, az emse fia pár hónapig, azután egy éves koráig süldő. M á z f a, M a a 1 b a u m, mellyet a vaddisznó bemázolt, midőn sárosan hozzá dörgölődzött. M e d v e f о g ó, Bullenbeisser. Medvekés, Lanze, Fangeisen, erős nyelű, láncsa forma két élü vas, mellyel a medvét szúrják le. Medvekoslatás, Bärzeit. Megállítani, verbellen, stellen, a kopó vagy a véreb megállítja a sebesített vadat, midőn ezt beérve, előtte ugat. Z. A. Megcsúfolja.a medve azt, kit megtép. Meghőköl a medve, midőn futtában neszre hirtelen megáll. Megrohanni, annehmen, begehren, vadkan vagy megszorult szarvas szokott vadászt vagy ebet. Megroncsol ni medvét s más nagy vadat annyi, mint több nem halálos lövéssel érni. Neki állani, ugyanaz mi megrohanni, 1. fölebb. Neki biztatni, uszítani medvére és vaddisznóra a kutyát, e hanggal: usz — usz! Or eg ka n, Hauer, Hanend Schwein, az öt éves és ennél idősb vadkan. Peez ér. Régi jelentőségét vesztett sa hajdanitól ma már egészen különböző értelemben használt szó. Krónikákban olvassuk, hogy Rákóczy Zsigmond felsőva dászi udvarához egy f ő p e с z é r, két к il t y a p e с z é r, hat к u t y a f i ú s egy kutyás z а к á с s tartozott ; gróf Csáky István szendrői udvarában pedig lovasp e с z é r e к is tartattak. E kifejezések, mellyek akkor huntsmant, valet de limiert, Jägerburschot, kennelsmant és whip-et jelenthettek, később elavultak, részint mert az 1729-ki 22-ik törvényczikk a vadászatokat szűkebb korlátok közé szoritá; részint mert az ekkor és később egyre sűrűbben alkalmazott német és cseh erdészek a magyar vadászműszavakat idegenekkel váltották fel. Erdély a magyar kifejezéseket legtovább tartotta meg. Igy ott még e század elején is általános használatban állt a p e с z é r szó. A peczérek kötelessége voir a vadászaton a hajtást vezényelni s kitartóan kürtölni ; a kopókat a tévesztett vadnyomról útba igazítani ; estenként a kopókat összekürtölni, megétetni s reájuk ügyelni; agarászaton pár agárral lest állva, ezeket a kibukkanó vadra alkalomszerüleg bocsátani s azután lélekszakadtában mindaddig nyargalni, mig a bármilly távolságra elütött vadat a megtépéstöl mentesíthették. — E peczérek utóbb kizárólag czigányok voltak s az udvarban a legalárendeltebb állást foglalták el és ez lehet részben oka annak, hogy foglalkozásukra később egyre kevesebb vállalkozó akadt s e szó a hajdanitól egészen különböző értelmű lett. Röffen, röfög; a vaddisznó jelentkezése.