Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-02-10 / 4. szám

23 1 ö maga a színkör hátulján állt rejtve lőfegyverrel kezében ; s midőn a szinpadi vadászat kifejlődött, a hátulsó függöny felgördülvén egyszerre a nézők előtt állt a többé már nem szini, hanem valódi vadászjelenet. A szí­nész czéloz a rohanó vadkan-, szarvas- vagy dámvadra ... a rejtve levő Wesselényi fegyvere roppan ... a vad egybehull, a szinésznek tudatván fel a lövész érdeme. Illyen volt idősb Wesselényi, egyiránt kitűnő mint honfi, emberbarát s családfő. A házi igénytelen erény a siron tul csak az első ivadék ajkán él ; de a honfi érdemek az örökkévalóságon át a halhatatlanság örökzöld­rr jével koszorúzzák a homlokot. О volt első, ki lovagias modorú rendület­len személyes bátorsága és lelkes felszólalásai által föl kezdé verni nem­zetét az álomból. Szavai siikerét éltében nem élvezheté, de benyomás! hagya hátra s atyja nyomdokain bátrabban haladhata az emberiség szent czélja felé törő méltó fia. Vajha két kis unokájának is nyilnék mező az ősöktől öröklött honfi erényeknek kifejtésére ! . . . Vadászatait nagy fényűzéssel és kitartással folytatta : télen nyáron egyformán. Folytonos vadászatai a jobbágyok robotját gyakran felemészt­vén, többször őszi vetés nélkül maradt, vagy gabonája künn rothadott. A zsibai őserdőkön kivűl leglátogatottabb vadászhelye volt a Czib­les, hol 1798-ban Opris János nevü lövészét egy megsebesített medve halálra kopasztá. Wesselényi a vadászatot rögtön félbeszakasztván a havasalji helységekből 10 oláh pópát hozatott fel s nagyszerű vallásos czeremoniák közt azon helyen eltemetteté, sirja felibe felirásos nagyszerű keresztet emeltetett, mellynek romiadványai pár évtizeddel ezelőtt még láthatók voltak. Wesselényi kitörő indulatossága mellett érzékeny jó indulatu ember lévén, az Opris balesete annyira meghatotta, hogy soha többé a Cziblesen nem vadászott. Lazaro-Lazarino egyes vonatlan csökből golyóval nagyon jól lőtt. Rajta kivűl egyedül gr. Kornis Gáspárt ismertem még, a ki azon korban egyes golyóval hozzá közelitett. Nyereg kápáján függött rendkívül hosszú pár pisztolya, mit Böszörményi készített Vásárhelyt, mellyekkel úton útfélen vadat futtában reptében össze-vissza lőtt. E pisztolyok halála után 1830-ban gr. Kendeffy Ádám birtokába jutottak. Jobb kezekre nem kerülhettek volna. Fiatalabb éveimben magam is jelen voltam az első Wesselényi Miklós vadászatain. Fényesek és jól rendezettek voltak, de a házi ur

Next

/
Thumbnails
Contents