Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-12-30 / 36. szám

588_ A most divatozó öltözékeken látható finom és selyen sima prémeket, nagyobbára a kisebb testalkatú négylábú ragadozók nyújtják, mellyek a természetrajz szerint két nemre osztvák, de ugyanazon családba tartoznak; mert testidoma és tulajdonságai mind a két nemnek majdnem azonosok s köztük csak az a külömbség létezik : hogy egyike e nemeknek az erdőkben lakván, madarakból és azoknak tojásaiból él ; míg a másik a falvak és majorságok közelében tartózkodván, a baromfiólak ellensége és veszedelme. A nyuszt igen szép, mintegy 15—18 hüvelknyi testű állatka. Vékony és bosszú orra bizonyos vad és kegyetlen, igen jellemző kifejezést ad neki ; házak s átalában olly helyek közelében, hol emberek tartózkodnak, nem igen mutatja magát, hanem bevonúl az erdők mélyébe, hol tojásokat keres, és azokat a legmagasabb fák csúcsáról is megtudja magának szerezni. A nyusztok, bár a természetbúvárok több fajra osztják, egymáshoz igen hasonlók ; szűrük szinében a különbségigen csekély s csupán a szőr tömörsége, szépsége s átalában minősége teszi az értéknek ama különbségét, melly a tartózkodási hely hidegebb természetétől s a nyuszt megfogatásának vagy lövetésének évszakától van feltételezve. De lehet is közöttük válogatni, mert még egyhamar nem fogyunk ki belőlük, minthogy Európa, Ázsia és Amerika erdeiben még számtalan nyuszt lakik. A legszebbek Ázsiából jönek. Ezen t legszebb és legritkább nyusztfaj Ázsiának legészakibb vidékein tartózkodik s a többitől csupán abban különbözik, hogy lábai egészen a körmökig be vannak nőve szőrrel; de e fajt, minthogy csupán a lakatlan s egészen elhagyott vidékeken talál ató, még most sem ismernék talán, ha túlbuzgó vadászok, czobolyok üldözésében e vad tájakra tévedve, azt véletlenül fel nem fedezték volna. Jelenleg minden évben 3 - 4000-et lőnek és szállítnak el belőlük a világ minden részébe, melly számnak %-énél több Orosz- és Törökországba vándorol. Bundája a legszebb és legdrágább piperekelmék egyike. A czobolynak szintén két faja van; az első és értékesebb az aleuti szigeteken tartózkodik, honnan ez állatoknak hozzánk tömegesen szállított bőrei a lipcsei vásárokon, darabja 25—30 talléron, kelnek ez ; de áruk egyenkint sokkal magasabb. A másik fajra Kamtsatkában és Szibériában foly vadászat s bőrének ára az elsöbbiéuél csekélyebb. Amerikában a hndsoni szoros körül is vannak nyusztok, mellyeknek lábaik szintén egész a körmökig szőrösek s bundájuk majdnem olly finom mint a czobolyé, de ritkább, szinük fakó s a fej táján fehéres. Ezután jő a canadai nyuszt, mellyet semmiféle különösen jellemző tulajdonság sem különböztet a többitől, mellyekbez többé kevesbbé hasonló. Angliába évenkint legalább is 60,000 illy nyusztbőrt viszt nek be, meilyekböl ismét mintegy 10,000-et Francziaországba szállítanak. Ara az első rendűnek Angolbonban egyenkint átlag egy font sterling, de már Francziaországban 30— 35 frankra rúg. Végül Európában is találni nyusztokat, mellyek a bőr haszonvebetöségében nem sokat engednek a többinek , a legjelesebbek Svéd-, Norvég- és Poroszországban vannak. A házi nyuszt (la fouine, der Hausmarder) szintén a nyuszt neméhez tartartozik , de irhája kevesbbé finom s nem olly jeles mint a közönséges nyuszté.