Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-11-20 / 32. szám

528 dékek oroszlánya sokkal kevésbbé szép és félelmes mint az északi Afrika oroszlányai. Térjünk át most Algériára és egyúttal hasonlitásokat is tehetünk. Északon, vagyis a tengerpartokon, van oroszlány, párducz, vadkan és szarvas. Délnek a juhvad, antilope, gazella és strucz. Azoknak, kik szeretnek sok lőport elpazarlani és ügyességüket mutatni, ajánlhatunk bizonyos ingoványokat, hol a nélkül, hogy lábuk megnedvesednék, egy nap alatt ötszáz lövést tehetnek sárszalonkára. Ha e szám túlzottnak látszik, Branicki Xavér grófra hivatkozunk, ki egy óra alatt, szemünk láttára harmincz sárszalonkát lőtt. Továbbá a carthagoityuk, a túzok, a canga, a számtalan szalonka és fürj, a sólyomvadászat és végre az alsóbbrendű húsfalók : hyenák, sakálok, hiúzok, tigrismacskák, czibetmacskák sat. Azonban a vadak e bősége és változatossága, még nem emeli Algériát azon birnévre, mellyben mi akarnók látni. Bir még olly közelségi, éghajlati és gazdasági előnyökkeket is, mellyeket számba kell venni. Végül, mint megbecsülhetlen előnyt, a nagy és apró vadászat szomszédságát emiitjük, mellynél fogva választani lehet az oroszlány és vizityuk, a vaddisznó és fogoly közt, anélkül, hogy tovább kellene menni, és még a teljesen kivételes módot, mellyel a nagy ragadozó állatokat lehet vadászni. Északi Afrikát kivéve, az oroszlányok és tigrisek csupán vadászatból élnek és majd hozzáférhetlen tanyákon, majd ismét mindig óriási erdőkben laknak. Ezért nem lehet bevárni az éjt némi valószínűséggel a találkozásra, és nappal kürtökkel és lármával vadászni az erdőben. A vidék természete és a lakosok szokásai kényszeritik a vadászt, hogy egész hadsereget gyűjtsön, melynek rendelkezésére kell állnia, hogy segítse őt kutatásaiban és fölhajszolja az állatokat. Algériában az oroszlány az emberek költségén táplálkozik ; naponkénti étkezéseinek tárgyát ökrök, lovak és juhok képezik. A vadkan csak harmincz százaléknyiban számitható. Elmondjuk, mikép él az oroszlány éjjel nappal, hogy biztosan és könnyen szerezhesse be táplálékát. A nagy és kis Atlas alljain létező völgyekben és síkokon sok arab lakik , kik épen nem nomádok és sok marhát birnak; duarjaik vagy községeik, melylyek busz-harmincz családból állnak, a vizek partján vannak épülve és kört képeznek, mellynek külső körzetét a sátrak foglalják el, a belső pedig üresen van hagyva és itt a nyájak tanyáznak. — Hat láb magas és két metrenyi széles sövény keríti be az egészet. Az oroszlány a hegyekben hüs torkolatot keres, melly nyáron jól el van takarva, és dél felé nyílván, télen mentve van a nagy szelektől, és itt alussza legmélyebb álmát hajnaltól estalkonyig. Ekkor fölkel és elmegy toilette-t csinálni valamellyik szomszéd magaslatra, honnét megláthatja a hazatérő nyájakat. Mikor az éhség előjelei jelentkeznek, elhagyja az erdőt s a legelső ösvényen leszáll a sikra ; a duarhoz érkezve, átugrik a sövénykeritésen, megtámadja a nyájak tanyájátés kiviszi magával martalékát, mellyet fölemészt a patak vagy forrás mellett, hol másnap az asszonyok, kik vizet meríteni jönnek, megtalálják maradványait. Néha, mikor nősténye kíséretében jelenik meg, ez kivül vár s a himoroszlány a tanya közepére ugorván, kihajt onnét minden állatot, melly benn van, párjának