Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-11-10 / 31. szám

504 Itt a sok dohány- és tengeriföldek közt egész a legszélső ólakig észrevétlenül lopózni a napraforgó sövényen át, vagy a sárral betapasztott falfonadék alá fúrni magát s hason kúszva férkőzni a baromfisereg közé, egyet kettőt kapóra keríteni s ha nem háborgattatik, minél többet agyonmarva, végbevitt gyilkolás után szintolly észrevétlenül elillanni : a rókának valóban csak egy perczébe kerül. Munkakerülő s könnyedén élni szerető természetének a nyíri porhanyós és követlen földalkat a részben is kitünöleg kedvez, hogy különböző szállásait (Bau) s a hozzájuk tartozó vezetékeket (Röhre) hihetlen gyorsasággal elkészítheti. Mint a tapasztalt vadász tudni fogja, a róka négy különböző szállást, az utóbbi kettő körül pedig számtalant kotor magának. A tanyaszállás (Hauptbau) 5-8 lábnyira a föld alatt 4—15 különböző vezetékkel s egymás mellett, vagy egymás fölött kivájt több tekenővel (Kessel), hol a forgatás és kölykezés végbe megy s bol a gyönge csemeték anyai ápolásban és leggondosabb nevelésben részesülnek, a tömérdek csont, bőr, köröm és tolllmlladék s a tisztelt családnak saját lmllatékjai közepette, mindaddig mig „saját szárnyukra kelve" saját rovásukra űzhetik vért és mindig vért lihegő kalandjaikat. Illyen főtanyának, vagy — mintegy parasztlövész szájából haliám ágazatnak *) készítése a legfürgébb rókának is legalább 8 keserves éjjelébe kerül itt a homokban; agyagos vagy köves földvegyületnél pedig kétszer annyi időbe. A kanrókának, valamint a meddőn maradt szukának van ezenkivül másutt saját tömlője is (Kesselbau), mellynek tekenöjéböl ellenkező irányban két vezeték *) A rókabarlang szónak Fuchs-Bau helyett megvallom nem vagyok barátja, először azért, mert sehol nem hallottam így nevezni, másodszor, mert nem magyar eredetű , valamint nem a czáp , czorka stb , mik a vadászmüszótárba becsúsztak, harmadszor, mert a köznép nyelvén Szabolcsban-Biharban és Borsodban lefordíthatlan róka tanyát, szállást, ágazatot, és к о t о r é к о t, hall az ember emlegetni. A vidratömlő (Otterbau) tökéletes egyalakú a rókánaktömlőjével (Kesselbau) amaz elnevezés a Rétközön szintén a nép száján él. Csupán a Fluchtbau számára kell tehát búvót használnunk , mi tökéletesen megfelel a fogalomnak, és a rókaszállás minden mükifejezése készen van. A vadászmüszótár készítésénél átalában azon buzgó óhajtásom van, hogy kerüljünk minden utánzott és idegenszerű kifejezéseket s tartsuk magunkat a nép nyelvéhez , melly legtöbb esetben a legeredetibb kifejezésekkel él. f) f) Örülünk, hogy a „Vndaszrajzok" avatott írójának ezen óhajtása legbuzgóbb törekvésünkkel találkozott. Olvasóink a szótárban csak néhány ú j szóra fognak akadni s ezek fogalmaira eddigelé a magyar kifejezés úgy hisszük merőben hiányzott. A többi műszavat, mint használatban lévőt, az ország különböző vidékeiről gyüjtöttük ; megtörténhetik azonban, hogy némelly dunántúli vagy felföldi kifejezés a tiszavidék s alföld lakosa előtt ismeretlen lesz — és viszont. Illyen mindjárt a rókabarlang és alkatrészeinek nevei is , mellyeket feldunai erdős vidékről s ugyancsak illetékes vadásztól vettünk : a Nyiren azt szállásnak sa rókalyukat kotoréknak nevezik. Köszönjük a figyelmeztetést s óhajtjuk, bár mindenki érkeznék — ha nem is illy tüzetes czikkben, de legalább — pár sorral beküldeni alkalmi észrevételeit. S z e r k.