Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-10-30 / 30. szám

489 nem hajt s halálakor is vajmi soványul fizet bőrével s nem is annak, kinek legtöbb kárt tett vala, hanem annak, ki a nyíri zsidónak jól megfizet érette: pusztuljon minél előbb vadásztereinkről örökre. Hány farkast ejtenek el évenkint a szabolcsiak , körülbelül hány darabot tehetni föl rendes állománykép az egész megyében? fájdalom nem tudom még csak megközelitöleg sem egész bizonyossággal megmondani. Még mi igen távol állunk a külföldi vadászoknak azon dicséretes pontosságától, hogy minden elejtett vadról jegyzéket vezessünk. Legrendesebb uradalmi vadásztéreinken is hiányzik illyes idényjegyzék, minthogy az eddigi gondatlanság, rendetlenség s vadásztörvénykivüli állapotban nem is lehet e részbeni pontosságot követelni. Mióta Verseny s Vadászlapunk van, csak előbb jutunk egyegy farkasnecrolog tudomására, kivált, ba urvadász volt az elejtő, ki azt számunkra megirni nem rösteli. Azonban mégis legtöbb adattal szolgálhatnának erészben a hatóságok, kiknél legalább a szegényebb sorsbeliek a vadbér elnyeréséért magukat mégis jelenteni szokták; úgy hiszem, hogy sok megyében, és Szabolcsban is, az illy tudósítás olly nagy s e mellett hiteles számokat eredményezne, mellyeken egész vadászközönségünk méltán elcsodálkozf nék. Es összehasonlítván az összes eredményt a többi civilizált országokéval, mulhatlanúl kiderülne, hogy Orosz és Lengyelbont kivéve, nálunk még legtöbb farkas tanyáz és kerül kézre. Véleményem szerint, nem követek el semmi túlságot, ha azt állitom, hogy a Szabolcsban évenkint elejtett farkasok számát, azokkal együtt, miket a künn lakó emberek apró kölyök korukban az alomról fölszednek, tizre-tizenötre bátran tehetni, mi legalább is kétszer akkora állományra mutat. (Folytatása következik.) Tárogató. (Acl rivum eundem sat. — A malaczkai lőjegyzék. — A fürj idényből. — Eladó ebek. — Két falka feloszlása s egy újnak reménye. — Kopászat ; Újszász , Yelejte, Csákó. — Visszapillantás Pardubitzra és Aradra. — Külföldi versenyügy ; Newmarket, Páris , Tsarcasella , Konstantinápoly.) A vadászidény mindenfelé megkezdődött s lő- és lovas vadászatok egyiránt folynak, mellyeknek több érdekes részletét lapjaink közelebbi számai hozandják, valamint a retyezáti zergevadászat leirását is, mellyből kitűnik, hogy ha a társulat ezen első kisérlete nem iitött ki olly sikerrel, mint várható volt, ez különösen ama körülményeknek tulajdonítandó, miszerint „ad rivum eundem lupus et agnus vene-