Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-01-30 / 3. szám

23 1 lett is a kürthang megszakadását s a peczér hetvenkedéseit mindjárt elértve, fegyeremet azonnal fel is készitém. Kevéssel azután látom is a medvét, de most se felénk, hanem a meredek oldalon előre ügetnT Lövész szomszédaim egyre nógatának, hogy nagyon messzehordó vontcsövű fegy­veremmel lőjjem : de nagyon távol vala s azonkívül hatalmas szökések­ben haladott, hanem kívánságukra meggyőződésem ellen is rátüzclék. A négy latos golyónak orra előtt kellettelfütyörészni, mert a lövésre irányt változtatva, már nem előre, hanem egyenesen fölfelé iramodott. Azonban felvett iránya előtt egy nagy kőszál lévén, az előtt meghőkölt s nagy osto­bán széttekinte. A kedvező pillanatot felhasználva, jóllehet nagy távol­ságra volt, jól szemre vettem és rágyujték ; mire magát hanyatt vetve, a ezikázó villámhoz hasonló gyorsasággal hanyatt homlok omlott lefelé kószáiról kőszálra : mi közt a sűrűen felállított szomszéd lövészek na­gyon hevesen, de egyet kivéve mind hibásan tüzeltek. Az illy gonoszacska módon fogadtatott phlegmaticus medve a patak közepére hengeredett előttem 6 lépésre, teste nagy súlyával a patak med­rében lévő vizet messzire kicsapkodá s mint egy béka olly laposra terült el. Kínos fájdalmai közt az érczkemény kavicsot fogai közt szétmorzsold, de helyéből meg sem mozdulhatva, nagyon éles keserves hangon harsogtatá bögését, közben pedig olly csínján reszketteté hangját, mint temetésen a jól bekapott falusi kántor. A botrányos hang a legkomolyabb lövészeket is hangos nevetésre birta. Krajczár ott fenn a tetőről nem láthatá a jelenetet, hanem a sürü lödözés utáni medvebögésböl még is hozzávetett és nagy hangon kiáltá : „no szegény pára ! kocza puskások kezére kerültél s ugyancsak ember­telenül szorongatnak." Az egyik angol távoli jól irányzott lövésembe csaknem szerelmes lön s a változatos jelenet hideg véréből jól kimozgatván öt, többek közt azt állitá, hogy a több mázsányi nehéz medvének kószáiról kőszirtre bukdosása közben minden csontja összetört. Téved ön! . . . felelém mo­solyogva ; mert még meg sincs potyolódva. Fogadjunk ! kiálta, 20 palaczk r pezsgőbe. Ali! felelék, csak meg ne bánja ön. Két vadásztársunk lázas kornyadozás miatt másnapi vadászatra ki nem jöhetvén, honcztanilag apróra felbontotta a medvét s róla egy ivre terjedő sebészi látleletett készített. Különösen kiemelvén, hogy a med­vén bármi csekély ütést sem fedeztek fel. Előttem nem volt újság, mert

Next

/
Thumbnails
Contents