Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-08-30 / 24. szám

401 P á к á s z paraszt sportsman, ki a sárréti vizi vadászatokon a vadász kalauza s kis sajkájával a közlekedést tartja fenn. P á r z á s, Paaren, a madarak fajzása átalában. Pelyhesedik, mohosodik a madárfiók, midőn puczérságából feltollasodik. Pete, madártojás, innen petézni, betretten, a himnek tojójával közösülni. Pép leginkább tyúkfajú madarak nyelvén támadni szokott veszélyes pattanás. Poronty a fogoly- s egyéb madárfiók ; külön tájak szerint : csirke, csire, pipe, pizse, pizselle, pisién, pitye. Reznek, Zwergtrapp, tyúkfajhoz tartozó, túzokszerü s csak párjával járó ritka madár. Ruczatükör: a gácsér zöldeskék tolla. Szalonka, Schnepf\ saját fajú vándormadár. Erdei szalonka, Waldschnepf; — vízi szalonka s ennek több válfaja: szélkiáltó vagy póling: Goizer; nagy sárszalonka: Mittel-Schnepf; gyepi sárszalonka? némelly vidéken bárányszalonka vagy s á r t y ú к : Heerschnepf, Moosschnepf, Becassine ; szőrszalonka, Haarschnepf. — Kevésbé nemes fajok : g ó 1 y a s z a1 о n к a ; másutt gyöngyvér-lile vagy с s u t о r, Strandreuter ; к a r d о r r ú, tőcs vagy gulipánszalonka: Wasserbläser ; furkó fejüszalonka vagy arany lile, Goldregenpfeiffer ; feketeszalonka, máskép b a 1

1 a vagy s a ska s több fütyülő kisebb és nagyobb fajok. Székács; örvösgalamb. Tojó, Weibchen a szárnyas nőstény. Túzok, Trappe, tyúkfajhoz tartozó nagy vad. U1 ő s a tojásain ülő tojó. Üzekesznek, reítzen, párzáskor a vadludak és vadruczák. Vadlúd s ennek három faja, anagyvadlúd, a lilik és a gyöngyvér, E két utóbbi a nép nyelvén : lengyel liba. Vadpáva Erdélyben a siketfajd neve. Vadrucza, récze, vagy kacsa s tömérdek faja: tőke rucza Stockente ; hamvas vagy kender magos, Tafelente ; kerczerucza, Schnatter Ente v. Ratscherl; с s ö r g ő, Quackente ; fütyülő, Pfeifente; kanalas, Löffel, ente ; к é r r u с z a, Schwartzente ; tarka, Buntente ; j é g r u с z a, Winterente telelő Winterhalbente; buksi rucza, Dickkopf; fejérrucza, Weissling; törpe, Zwergente ; nyílfarkú, Pfeifschwanz ; krik rucza, Krickente ; tükörrucza, Spiegelente, fáczán rucza, Fasanente ; kontyosruc z a, Haubenente ; örvösrucza, Federkappe ; erdei, Baumente ; havasi, Bergente. Vakvarjú vagy faszka gém, 1. gém. Vándormadár, Strichvogel, Zugvogel, melly ősszel melegebb tájra költözik» Vavákoló fürj, melly pittypalattyozás helyett többnyire vavákol. Vedleni, verdeni, 1. lohosodni. Vedlés idő: Mausezeit, Ruhrzeit. /