Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-08-10 / 22. szám

370 Vadász-műszótár. Vaddisznó és medve. Á lesülök, fattyúcsülök. Aftern, Oberrücken, a vaddisznó és a kérődzők csuklója alatti két kis csülök. Agyar, Gewehr, Gewerf, a vaddisznó kiálló négy foga. Az emse agyarai kurták, de az öreg kanéi hosszúak. A két felső rövid, de vastag, a két alsó pedig, melly a kan orra felett csaknem összehajlik, hosszabb, erős és igen éles. A g y a г к о d i к, wetzen, a vadkan, midőn dühében alsó agyarait a felsőkbez feni és csattogtatja. Á t f U 11 y e n t é s, Abpfeifen, az elállított vadászoknak egymáshozi viszonyos jeladása. Bannyas az az lompos, bozontos medve. Belét ontani dühödt vadkan szokta egymásnak, a vadászebnek, vagy a bajtónak, puskásnak. Bemázolja a fa törzsét a sárban fetrengett vaddisznó, midőn hozzá dörgölődzik. Innen : mázfa. Beveri magát télre a medve, einschlagen, midőn téli alvásra szikla vagy dőlfa megé vonúl. Z. A. Bocs, medvekölyök. Csámcsog evés vagy mérgelődés közben a vaddisznó. Csörtet a sűrűségben járó vaddisznó. Csürhe, egy álombeli vadmalaczok s többek is vegyest. C-Z a m m о g a medve, midőn nehézkesen üget. С z u b a к vagy с z u b ó к (erdélyi szó), medveláb, Brauten. Disznó fogó, Baurüde, vadd sznó lefülelésére használt és betanitott erős szelindekfaj. Elbődül, bömböl, a megsebesített dühös medve. Elvérzik a nagy vad, midőn a vett seb következtében elgyengül s végre megdermed. Emse, göbe, В a e h e, koeza vaddisznó. Erdei az az vad disznó. Fetren

g sárban, mocsárban a vaddisznó. F i a d z i к v. malaczozik az emse. Fúj az agyarkodó mérges vaddisznó. Gálya m e d v e, örvös v. bálvány medve, az az nagy, Schlagbär. A medve csak hat éves korában fejlődött ki teljesen. Gerely, Schweinsfeder, 8-9 njj bosszú, tőridomú, begyes és kétélű kés ; mintegy 5 láb bosszú erős tölgyfanyélre alkalmazva és szíjakkal ellátva. Habzsolja a vizet a medve és nem — issza. Kanászó eb, Sanbeller. Kóborvad, Wechselwild, az ollyau vaddisznó, melly valamelly vadastérnek nem állandó lakója.