Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-07-30 / 21. szám

342 kább saját nevelésű telivér székely s erős félvér lovaikon s az elsőbbek szép feje, vérnyaka, helyes tagaránya, izmos alkata és délczeg mozgása a beltenyésztés magas fokáról s az eredeti erdélyi vér kitűnőségéről tett fényes tanúságot. A versenyek átalában olly látogatottak valának, hogy a hazatérő számtalan fogat hosszú sora alig birt a keskeny völgyi nton kibontakozni. A legdicséretesebb renddel intézett futások időközeit Pongrácz jeles zenebandája tölté ki a szabadban is elég erős hangzatos zenéjével — szóval a versenytért mindenki elégedetten hagyta el, csupán a nagy hőség az, mi ellen kifogást tenni lehetne. A júliusi napok forróságát emberi hatalom nem mérsékelheti ugyan, kérdés azonban az, valljon okvetlen szükséges-e a versenyeket a leghőbb napokban tartani s nem volnának-e a szétágazó érdekek aként egyeztethetők, hogy a versenyidő példáúl September derekára essék ? E mellett szólana ama körülmény is, hogy a. kolozsvári versenyekben a félvér jelentékeny tényező s a vadászlovak és félvérek teljes állapotba helyezése inkább a nevezett időpontra esik. ELSŐ NAP. Július 26. — A verseny előtt egy órával dús eső hullott, melly a talajt meglágyitá s a léget meghüsité, aztán megállott s az ég ismét kiderült. A versenylap öt szakaszt tartalmazott, mellyek közül azonban az Ugrató verseny azon okból maradt el, hogy a reá nevezett két ló közül b. Jósika ő excja Signal-ja nem volt mehető állapotban ; b. Bánffy Béla pedig a körüljárás jogáról lemondván, az 50 arany dijat inkább egy vigaszverseny alkotására ajánlá. A napot az első Császárdij kezdte meg, mellyért — miután Vicar megsántúlt, Manz úr a II. Császárdijra tartotta fel Schreket, Lucca nem létezik többé, White Rose pedig el sem jött — csak két ló indúlt s köztük csak arról lehetett kérdés : a most teljes állapotú vidám Ducrow nem fogja-e távolozni a gyönge tartású Lionesst, mi alkalmasint meg is történt volna, ha egy kis tévedés nem jő közbe. Ducrow lovasa t. i. azt hitte, hogy a pályakör kétszeri megfutása után harmadszor a nyerponthoz érve (mint Pesten) már nyer s lovát már már megállitá, midőn Lionesstől utóiérve s majd elhagyva rájött, hogy az itteni egy mértföldes pályán csak a negyedszeri beérkezéskor nyer a ló — s ekkor újra felvéve a versenyt, ezt sikerrel végezte bár, de Lionesst többé nem távolozhatta. — Az Asszonyságok dija, egy dúsan aranyozott nagy ezüst kupa az erdélyi fejedelmek korából ; fedelén egy nyilat tartó medve, a Bocskay czimer, melly a billikomra is van vésve e körirattal : Step. Во. de Kis Marja Princeps Transylvaniae. Ez érdekes régiséget a nyertes az erdélyi muzeumnak ajándékozta. E dijat azon ló nyerte, mellynek a közvélemény legkevesebb esélyt nyújta, mellyet azonban derék lovasa győzelemre vezete. „Három a táncz" váratlan nyerésére a zenészek rögtön ráhúzták a három a tánczot. A külön versenyben a három éves jó és szép félvér kancza megverte a négy éves telivért s a napot a ponyverseny zárta be, mellynek érdekét leginkább az növelte, hogy lovarjai az ifjú nemzedék soraiból léptek a nyilvános küzdtérre, mellyen — kivált Pesten — az úrlovarokban egy idő óta a hiány nagyon érezhető kezd lenni. Első Csásiárdij 500 arany. — Futhatnak 4 éves és idősb minden országbeli mén és kancza lovak. Távolság 3*/

2 ang. mfld. Tétel 200 frt, bánat 100 frt