Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-06-30 / 18. szám
307 Carmenein mikoron akarom megküldeni néked, A pakolás közben sóhaj közt irom azokra : Vadé sed incultus, qualem decet exulis esse, Infelix omen temporis buius habe. LANGVIUS. Vadász-műszótár. Agarászat. Hajrá te, Uba te! (A tiszavidéken; — másfelé) H aj hó! hajsza! rajta tèT Átalánosan elfogadott kitétel, figyelmeztetés, uszitás, lankadásában biztatása az agárnak, midőn nyúl kelt s hajtás közepette is. G. I. Inzsellér: gúnyneve azon mérnöki tulajdonnal biró rosz agárnak, melly belátva, hogy a nyulat elérni nem képes, nem fut utána, hanem egy rövidrevágó átmetszési vonalon elébe kanyarodik és csellel ejti meg. — Jó agár megközelítőleg az, melly minden időben, minden téren, bármelly távolságra ugrott nyulat, mindenkor több, de legalább az első nyulat szép hajtással, éréssel, forditással, vágással csalhatlanúl elfogja. G. I. Jó szája, kapása van. Jó agárnak, ba biztos a kapása, roppant nagy előny? mer t ekkor négy-öt, sőt 10 vágást is megkimél magától, a néző előtt pedig nagy tetszésben részesül. Különben a nyúl el kapása szakértőnél semmi beszámitásba nem jő, miután azt rendesen a második kutya kapja el, mikor az első téveszté a kapást. G. I. Karikás agarászatuál használt hosszú ostor. Karikára vágott: a vágások erősbike s csak a keresztbe vágás erősebb nála (1. keresztbe vágott). Mindeu vágásnál a nyúl többnyire egy háromszegletes futást kénytelen tenni ; de a karikára vágásnál a nyúl kénytelen egy egész kört csinálni, úgy szólván az utána menő agár körül. A melly agár karikára vág? az a nyúl erejét nagyon hamar képes kivenni, mert nagyon liamar megzavarja, mivel arrafelé készteti futni, a melly irányt nem ő választott. Karikára vágó agár mellett a lovas is könnyen érkezik a hajtásban, mert a nyúl nem mehet egyenes irányba a védhelyre (positio), de inkább egy téren forog. G. I. Kelni, jól kelt, г о s z ú 1 kelt: jól kelt a nyúl, ba illő távolságra (20— 50 lépésig) az agarak előtt, hogy azok azt könnyen felvehetik, tiszta helyen, előre kelt fel fekvéséből; roszúl kelt, midőn 100—150 lépésre valami akadály mellett, minő árok, dokány-kóré, — bátra vagy oldalt ugrott fel, mert ezt nehéz bemutatni az agárnak. G. I. Keresztbe vágott. Az érések, forditások, vágások legerősbike, a nyúlra csak az elkapás veszélyesebb. Keresztbe azon agár vág, melly akkor, a midőn már a nyulat vágni akarja, a nyúltól 2—3 lépésnyire nem a nyúl után egyenes vonalban, hanem a nyúllal párvonalban szalad s midőn a gondolt perez megérkezett, mint villám keresztbe hajt, vág, rohan a nyúlra s derekán átfalva kapja fel. Keresztbe vágó agár ritka, ha az, úgy jó is. G. I. (Folytatjuk.)
