Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-06-30 / 18. szám

és népszerű nemes gróf ehezképest inditványozá, hogy a nemzeti-dijra két évvel előre történő nevezések zárnapja évenként a pesti versenyek utolsó napja legyen, miután ezen ideig minden tenyésztő tájékozhatja magát az iránt, váljon jelenleg (például 1860-ban) egy éves csikaja nevezhető-e az 1862. évi nemzeti dijra ? Az indítvány életrevalósága pillanatra sem vonatott kétségbe, ama tekintetből azonban, hogy némelly jeles vérű csikók (mint tavai Rhadamans, Armin, Megyer) gyakran csak két éves korukban kerülnek tnrfiták birtokába az államménesekből s a nemzetidijra még ekkor nevezve nem lévén, ebben többé részt sem vehetnének : — gr. Batthyány István indítványa olly módosítással lön elvileg elfogadva, hogy a nemzeti-dijra kétféle nevezés álljon nyitva, t. i. egy éves csikóé két évvel előre tiz arany bánattal s két éves csikóé egy évvel előre húsz arany bánattal. E határozatnak foganatba vétele s alkalomszerű kihirdetése a választmányra bizatott. A harmadik inditvány végre a pesti versenyek határidejének korábbra — vagy is inkább a bécsiek elébe tételére vonatkozott. E javaslat mellett azon okok harczoltak, hogy Magyarországban korábban nyilván a tavasz mint északnyugot felé, itt a lovak idomitása is hamarább végezhető be ; továbbá hogy a rákosi gyep lágyabb minősége is kedvezőbb a futóknak, mint lia ezek rögtön a freudenaui keményebb talajon kezdik meg működésűket ; de ajánlja ezt a sorrend is, mellynél fogva az idegen versenylovak először Pestre hozatván le, innen Bécsbe, Boroszlóba, Berlinbe sat. mehetnek — s el lesz kerülve a pesti és a boroszlói versenyek összeesése is, mi eddig június elején rendesen történt és azt okozta, hogy ugyanazon lovak mind a két versenyhen épen nem vehettek részt, az angol lovarok pedig perezre kiszámított sietséggel valának kénytelenek ide és oda utazni, sőt néha a két gyep valamellyikén meg sem jelenhettek és e miatt kellő súlyú vagy bizalmú lovarokban támadt érezhető hiány. Ezen okok összege sokkal nyomatékosabb volt, hogy sem az inditvány helyessége azonnal elismerésre ne találjon, minélfogva a választmányra lön bizva, hogy magát e határidők megváltoztatása s az érdekek összeegyeztetése végett, a bécsi verseny választmánnyal tegye érintkezésbe. És most tekintsünk át a külföld s különösen Anglia versenyidényének nevezetesebb mozzanataira, mellyekböl az epsomi két nagy esemény kivonatát lapjaink elébbi száma közölte. Mennyire Összeforrott Angliában a versenyügy a nemzetélettel, ennek példájaúl pótlólag álljon itt egy angol sportlap jelentése a Derbynap társadalmi jelentőségéről. „A Derbynap ! E szó saját varázzsal bir. Angliának egész férfi népessége évi ünnepül tekinti e napot, mellyre a tavászi első napsugár felragyogásától kezdve a futás perczéig számit és vár. Az ekkor itt mulató külföldi kötelességeül tekinti az epsomi gyepre rándulást ; a környék örege apraja, gazdaga szegénye megjelen a Surrey sikra ; London kiürül, a boltosok elbocsátják segédeiket s akár a boltot is bezárhatnák tiz-tizenkét órára ; a parliament ritkán ül össze e napon, a törvényhozók nem örömest hallgatják az unalmas vitát akkor, midőn a versenyek legérdekesbike foly. Mi magunk — irja a „Field" reportere -- annyiszor láttuk már e vig gyülekezetet, hogy bele is unhattunk volna, az epsomi gyepen azonban mindig új tréfa, új csoportulat, új érdek kínálkozik — szóval : Epsom páratlan a maga nemé-