Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-06-20 / 17. szám

289 Mayonaise, melly utóbbi azonban az egyenes vonalon már meg volt verve, mig a fokonként felebb vonuló Wild Rose Summerside oldalához nyomult, ettől balra Scent futván. Az érdekes verseny Summerside fél lóbosznyi győzelmével végződött, mig Scent a második helyet egy fejjel nyerte el Wild Rose elől. Negyedik Mayonaise volt, úgy következett Prelude, Ariadne, Meg Merrilies sat. Idő : 2 p. 56 mp. Tiszta nyeremény : 4425 font st. Langvius véleményei több lovas vadásznak a „Vadászlap"-ban nyilvánított elveire és agarász-modoraira. Üdv, hála, tisztelet méltóságos Szápáry Gyula grófnak, ki a bihari agarászokat szives vendégszeretettel fogadta s megjelenésüket más alkalmakra is kikérte a társaság nevében, Éijen a főnemes úr, áldás kisérje balálig, Nagy neve meg légyen mig a nap fénye világit. K. Rudolf úrnak igaza van abban, bogy a legjobb agárnak csak egy neme van, mellyben az illő sebességnek kellő győzöséggel kell párosúlni. Örömmel tapasztaltam, hogy van a felföldön számos műértő és egyenes itéletü agarász ; hiszem, tanítványaikkal többülni fognak. Retsky András legkedvesebb agarász czimboráim egyike, de azért ki kell mondanom, (mert engem a világ úgy ismer, bogy a mint érzek úgy beszélek) hogy igaza van a „Vadászlap

"-ban olvasható azon állítására nézve, hogy „neki az agarászat betegsége." Ennek jelét legelőször a télen Dadán P. A.-nál vettem észre, hol E. M. és többek előtt azt állitá: „hogy ő vakon is jobban lát, mint mi tizen jó szemekkel és bár agara nincs, még is jobb az ö agara mint a mienk." Világos jelét adá betegségének az által is, liogy a „Vadászlap"-ban keveselé a tiz arany dijt, bár csak a télen volt esztendeje, midőn az újságban liítt fel az alföldről engem, G. I.-t, Sz. A.-t és többeket, liogy „lia vannak jó győző magyar agaraink, vigyük vagy küldjük fel azokat a rolianó angolok ellen" s a török-szent-miklósi agarászat előtt, előmutatható levelében rimánkodik : „hogy csak most az egyszer segítsük ki az őt újfent megverő angolok ellen"; még is, a rosz idők, utak, nagy költségek daczára segedelmére felment rokonszenvedélyü testvéreket, szabály által kívánja jövendőre a futtatástól letiltatni s liorrendum dictu „idegenek"-nek nevezi távol eső megyékben lakó magyar rokonait. Rosz terv a vendégszeretet kimutatására és a legjobb agarak kitudására, — czélirányos terv arra, liogy ezentúl is középszerű agarak ragadozzák el a dijakat, bitorolják a jó kirt nevet. Gyógyúlj ki pajtás betegségeidből s azon légy, hogy minden szenvedélye agarász tagjává legyen a társaságnak, — szaporodjék az, mert lia kevese-