Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-05-20 / 14. szám

235 MÁSODIK NAP­Kedd, május 1Ï. — A mai nap a gyep „dicső bizonytalanságának" s a vesz­teit fogadásoknak volt napja ; mindenesetre — azok kik a tegnapelőttről mára von­tak következtetést, nagyon csalódtak. Igy példáúl Rhadamans futását a polgárdij­ban, Harlequinéval a Császárdijért — összemérve, hiuni lehetett, hogy a 600 ara­nyat Rhadamans viszi el s ime Harlequin a viselt nagy teher (124 font) daczára vidoran és győztesen futván be а 2У 3 mértföldet, bebizonyitá, hogy ez épen a neki való távolság ; mig a bárom éves sárga két mértföldnek élénk és előnyös megfutása után hirtelen lankadt s a döntő perezre nem maradt kiadni való ereje. Igaznak ma­rad az, bogy tekintetbe veendő mindig, „quid valeaut ferre humeri" s három éves csikótól ne kívánjuk, hogy edzett SZÍVÓS lovakat harmadfél mfldnyi nagy távolságra legyőzhessen. — Az Asszonyságok dija Red White and Bluenak volt szánva, miután ez Sobieskytól (tegnapelőttről Ítélve is) alig tarthatott, Mme Rachel pedig a handi­capre lön fenntartva. S nem is kételkedünk, hogy a háromszínű kanczától a hölgyek billikomát (egy antik izlésü ezlist urnát, lebocsátott sisakú római lovaggal födelén) nem is lehetett volna elvitázni, ha a „legjobb úrlovaron" be nem bizonyul az, liogy „quandoque bonus dormitat Homerus." Red White and Blue lovasa t. i. folytonos előnyben s a győzelem biztos kilátásával ügyelni sem látszott a mögötte történőkre s csak akkor tekintett balra, midőn ezen oldalon sürü ostorcsattogást hall. Az ostor Sobiesky bőrén csattogott, mellyet lovasa már a határoszloptól kezdve erősen haj­tott s melly Red White and Bluet a nyerpont előtt utóiérte. Gr. Batthyány István ekkor szintén érezteté lovával ostorát egyszer — de már későn. Sobiesky fél lóhosz­szal előtte termett. Szegény tricolor mintha csak mondani akarta volna, bogy ö nem tehet róla, miért nem szóllitották fel korábban. A harmadik Fonsy volt; a negyedik — Marianne csak szívességből indult, bogy a dij kiadható legyen s mindjárt meg­állott. — A handicapben Mme Rachel helyre akarta hozni teguapelőtti gyönge vise­letét s olly bátran és jól ment, liogy már-már övé volt a verseny, midőn a ma jó kedvében lévő Frolic közvetlen a nyerpontnál fél fejjel elébe hatolt. Az öreg Pan e versenyben nem vehetett részt, mert lovarja a győzelem reményén kivül talán más egyéb által is tüzelve heveskedett s az első indulást előre vágtatásával meghiusitá, a máso liknál pedig ellenkezőleg el sem is indult. — A gátversenyben a közönséget nagyon mulattaták Caesar szép ugrásai ; a fakó mind a nyolcz sövényt habozás nél­kül elég jól szökte át s ezzel nyert előnyt a nálánál futásban gyorsabb Silkworm fölött, melly két sövényt csak második iramodásra ugrott át. A beérkező lovakkal épen szemközt fúvó szelet leszámítva, az idő kedvező volt. Ma hallottuk csak, hogy Harlequin tegnapelőtt a szakadó záporban és csusza­inós talajon elesett, mi nagy befolyással lehetett késő és fáradt beérkezésére az első Császárdijban. Kate Tulloch szintén elesett, mind a kettő 3/ 4 mértföldnyire a nyerponttól, épen ott, hol egy facsoportozat a futókat elfödi a szem elöl. Közönség a mellékállványokon nagyobb mint vasárnap ; a főállványon elő­kelő hölgyek ékes koszorúja diszlett ; az udvari páholyban Császárné О Felsége kezdettől végig élénk érdekkel kisérte a versenyeket ; Császár Ö Felsége a harma­dik versenyszaknál méltóztatott megjelenni.

Next

/
Thumbnails
Contents