Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-03-10 / 7. szám

117 vadat elriaszthassa. Az őz az egész tömeget tökének tartván, azt átugrani akará nem jól számítván azonban ugrását, a puskát a vadász kezeiből kilökte, — ki is csak ezen váratlan rázkódásra ébredett s az özet már háta megett — szomszédja fegy­verét pedig villanni látván, mámorából alig ocsúdott, midőn az öz már elesett. A szomszéd vadászok az egész jelenetet látván, az átugrott vadászt neveték s megjegyzéseikkel boszanták, — e közben a különben is zavart vadász nem kis bosszúságára s a többiek ámulatára kitűnik — hogy a földre lökött puska be van dugva s az őz egyik szarva hibás, melly az ugrás alkalmával a puskába tűnt s oda illesztés után azonosnak bizonyúlt. III. Ne róka ne! L. . . . K. . . . B. megyében a múlt év telén egy kirándulásból volt szánon haza térendő, midőn este felé lakhelyéhez alig negyedórányira, az úton maga előtt egy rókát pillant meg. Legnagyobb boszankodására szokása ellen puska nem volt vele. A rókához közeledvén, ez mint ha tudná, hogy nincs mitől tartania, az útból 4—5 lépést oldalra kiállott s a szánnal szembe fordúlt. L. K. lovait meglassitá s a róka szemtelenségén boszaukodva, az ostornyelet puska gyanánt fogta reá, de az ég ezúttal nem lévén csodatevésre hajlandó, bará­tunk az efféle támadásról letett. Tovább indulván észreveszi, hogy a róka a szánt nyomban követi, — mire ő állítása szerint e szavakat „Ne róka ne !" többször használván, róka koma a szánt még hivebben követé egész a falu szélső házáig — s itt midőn már L. K. azt hivé, hogy magicus szavaival rókabörre tett szert, a koma egy pirouettel farkát diadal­zászlóként tovább vitte. Az egészben legmulatságosabb az, hogy a magicus „Ne róka ne !" mondatnak most L. K.-ra olly hatása van, hogy ez legjobb hangulatában is képes öt villanyszerüleg elhallgattatni ; azon tanúiságra emlékeztetvén, bogy a magnetismusnál — főkép rókára — czélhoz vezetöbb a puska. w kérelem ** azon t. ez. urakhoz, kiknél pesti lovaregyleti részvényeseket vagya nem­zeti dijra új aláírásokat gyűjtő ivek vannak, hogy ezen iveket alólirotthoz mielébb beküldeni méltóztassanak. Pest martins 9. 1859. Bérczy Károly lovaregyleti titkár. Ajánlkozás. Egy — a tharandi erdésztanodában tanfolyamot végzett erdész, vadász és erdömérnök, e minőségekben valamelly nagyobb uradalomban alkalmazást keres. Bővebben e lapok szerkesztőségénél értesülhetni.

Next

/
Thumbnails
Contents