Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-03-10 / 7. szám
105 A kerületi erdész - hasztalan járáskeléssel nem zavarva a zergék nyugalmát, távcsöve segedelmével egyes pontokról terjedelmes hegyrészeket vizsgálhat meg s nézpontjából könnyen megpillanthatja a vadőrt vagy a kártékony állatot, söt néha maga a zergék nyugtalansága árulja el ember vagy állat közelgtét, mellytöl őket megmenteni az erdész kötelessége leend. Aztán a korán beálló és sokáig tartó ködök s havazások is nem kevés fáradságtól mentik fel az erdészt ; mert illy időben a vadőr, sikerre kevés kilátással, csak életét veszélyezné s azért nem is bátorkodik fel a zergék lionába. A fővad ápolására kellő kiadások, mellyek többnyire a vad okozta károk következményei s a vadnak kellő élelem beszerzésére fordíttatnak, nem terhelik a zergevadásztér tulajdonosát, habár talán a vadászat e neme ismét egyéb kisebb mérvű költekezést igényel, melly a szar vas vadásztéren nem fordul elő. A tulajdonos zergék után se kárt nem fizetend, se szénát nem lesz kénytelen számukra eltétetni. Természeténél fogva csak az illatos hegyi füvet kedveli a zerge, mesterségesen készült takarmányhoz nem nyúl soha. E szerint nincs oka a havas elhagyására, nem kivánkozik le a vetésekre, mellyeket nem ismer s igy nem is ronthat. Zamatos füveit télen át is éldelheti, mert a szél — mellynek erejét nem törték meg a hegyek, mint ezt a völgyekben az erdők teszik — a magas bérczeken elhordja a friss havat a fütenyészetröl s ezt a zergéknek engedi át. A só az egyetlen tápszer, mellyet a zerge az embertől elfogad. Ezt nem szokás agyaggal vegyitve a földbe ásni számukra, hanem darabokban kapják, ollyszerü eszközbe helyezve, mint a minőbe a juhoknak szánt sót teszik. Ez aztán olly helyre viendő, hova a zergék gyakran szoktak eljárni s ott egy kiálló sziklához alkalmazandó olly módon, hogy a zergék könnyen megpillantsák s hozzáférve nyalhassák. Vannak a havasok lánczolatában bizonyos vidékek, mellyeket a zergék különösen megkedvelnek s hol három-négy ezer holdnyi területen 2 - 300 darabot megszámolhatni nem ritkaság. Magam is valék már olly kedvező körülmények közt, hogy egyes lesjáratok alkalmával száz darabnál többet számláltam meg. A zerge átalában igen szapora állat s létszáma sokkal könnyebben emelhető nagyobb mennyiségűre. Jó kezelés mellett két gidó egy után nem ritkaság s ezenkivül — legfölebb a nagyon véneket számit va le — meddő közöttük fölöttébb gyéren fordúl elő. Az állandó zergelétszám ápolásának fökelléke a legnagyobb csend