Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-02-30 / 6. szám

tartózkodási helyül szolgálhasson, okvetlen olly páholy (loge) mellyben elvétve látogatást tesz nyúl, róka, őz, fogoly, fáczán; annak idején erre húz a szalonkák különböző nemei, s hogy vadászellenes gazdámnak is mondjak érdekeset, itt tartja a csevegő veréb is gyűléseit, hol aztán egy egy lövésre 50—60 ejthető könnyű szerével s legalább addig is békén maradnak a jól betetőzött kazlak még a varjaktól is, mellyek a farovarok keresésében mellőzik egy időre legalább a rakományokat, A hajtott vad okvetlen ide menekül mielőtt odább állana ; kivált ha sűrűre összenőhetnek csemetéink, majdnem biztos vadtanyánkká fog válni c kis csalit, melly, ha vadász nem vagyunk, pecsenye-ketrecczé lesz a gazda konyhájára. A táblákra osztott gazdasági téren a lesvadászatoknak is hat ár oz o 11 a b b s z e r e p j n t. Ugyanis a kukoriczákban, len- és kender közt, vagy burgonyaföldeken tartózkodó nyúlra vagy rókára s egyébre — ezen nltetményeken keresztben hagyott nyilt sorokban positiv lőlielyet talál a lesvadász. A zöldelő táblán duzzogó túzok, daru, vadlúd sat. is illy ülíetményekböl lesve lesz elejthető, mire nézve a gazdától egyéb szívességet alig kiván vadászpajtása, mint hogy a magas növények közvetlen szomszédjában nyár végén kelő zöld-félét juttasson, minők : takarmányrozs, másod termelésül vetett köles, tarlórépa, s több efféle. A legeltetésnél szabályként felállított bizonyos rend, melly szerint egyik vetett, vagy természetes legelő tábla legeltetése addig tart, mig a másik erősödik növekedik, a vadnak menhelyül szolgál, s a tétova barangoltatás felett, mellyet minden gazdászati szabály kárhoztat, azon előnyt is nyújtja a gazdának, hogy addig, mig az egyik táblán juha, szarvasmarhája sat. legelész, a másik pihenő táblán fűrjezni, harist csalni sat. lelietend. A gazdaság terén netalán találtató t a v a k, m o e s á r ok, álló és szivárgó vize k rendezése szabályozása a gazda és vadász érdekében egyiránt kívánatos. Nevezetesen, a szerte kanyargó csermelykék egyenesitése, az elterülő sekély laposabb vizek összébbszoritása által tért nyer a gazdászat, mig másrészt a vadásznak ezáltal biztosítva lesz, a viz tükre a kiszáradás elmosódás ellen, vadkacsái, szárcsái, vadludai s egyéb fürdő szárnyasai számára, minők a gazda asztalán is kedvelt mocsár szalonka, íüttyencs (pfeiffer) sat. Ezen vízerek, mocsárok, vízállások, tavak lecsapolása s illetőleg összevonása olly helyre, honnan tovább lejtmérési tekintetekből anélkül sem vezethetők, elismert okok miatt kívánatos lévén, a gazda-vadász, vagy vadász-gazda azon legyen, hogy ezen helyek mennyire a körülmények engedik, kellemesittessenek hasznositassanak. Sikeresen ajánlható a fűz ültetése a partokon be a viz állásáig, beljebb nád, káka st. effélék. Említenem is alig kell, hogy a nád és káka fedeléket füteléket szolgáltat, fűzkasok készítésére, szekéroldalak befonására s egyebekre jó; mig más részt tudva levő dolog, hogy a vadász is köszönetet szavazand ezen kis fáradsággal járó szépítésért és javításért, mert azt már csak mindenki tudja, ha máshonnan nem a dalból, hogy „Káka tövén költ a rucza." Télen a nádas ide csalja a kullogó rókát, a merész farkast, hol aztán könnyű szerével elvehctjiik bundáját, a miért pedig gazda uram sem haragszik meg. Az á r k o k igen gyakran rendkívül boszantúk. Át nem látjuk, ml okért árkolja sánczolja el magát egy határbeli kis birtokos a másiktól. Ha már nem saj-