Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-02-30 / 6. szám

88 vagy a kártékony állatok hasznos irtását czélozza is a vadászat, mindenkor számításba fog jönni azon tér gazdászati mibenléte, mellyen e mulatság vagy hasznos irtás történjék. De minek is irom le illy körmönfont módon, illy tüzetesen, ezen még eddig senki által sem tagadott dolgot vadász ember előtt, ki okvetlen tudja, hogy a gazda útját állja a virágzó kalászos búzáján fürjezönek, vagy annak, ki tövér rétjein keresné kaszálás előtt a harist, ki uyulat hajt ázott zsenge vetésen, farkast, rókát üldöz kiszáradt nádason, vagy kopókkal hajtat legelésző juhnyáj között stb. Ez és számtalan más tény követeli, hogy a gazda és vadász egymást értse an nál is inkább, mert többnyire gazdákból áll a vadászok serege, valamint hogy a szenvedélyes vadász gazdaságot is üz legtöbb esetben, vagy közelről van érdekelve a gazdálkodás kívánalmainál. Feltehető azonban, hogy a vadász nem gyakorló gazda, mig tudvalévő dolog, hogy nem minden gazda szenvedélyes vadász is egyszersmind; azért, bármikép vegyük a dolgot, elkerülhetlenül szükséges, hogy egymás érdekeit, jogait, viszonyait, kívánalmait ismerjék s a vadász ne kívánjon ollyat, mit a gazda nem engedhetne meg, mert nyilván kárára válnék s más részt, a gazda ne állja útját a vadásznak, midőn az teljes igazában él jogával s üzi szenvedélyét. Nem igényelvén magunknak a vadászati téren illetékes birói tekintélyt, ezen ügyet inkább gazdászati oldalról — s hasonlatossággal élve, azon szempontból fogjuk tárgyalni, hogy a gazdászat legyen a gazda, a vadászat pedig a vendég a szívesen látott és magyar vendégszeretettel s annak minden előnyével felruházott vendég •— ezen értekezésünkben. Azon vesszük magunkat észre, hogy még mindig az előszónál vagyunk s mikorra a tárgyalásba ereszkedünk, több türelmet fárasztottunk ki, mint mennyit igénybe vennünk szabad lett volna. Ne várjon a szives olvasó rendszerezett gazdavadászi „Jagdbreviert" ; korán sem szándékunk tüzetes előadást tartani, csupán egyes felmerülő kérdéseket regis • trálandunk, mellyek a vadász és gazda közötti együttélésben fordulnak elő. Rovassék érdemül e soroknak csak annyi, hogy ezek a gyakorlat terén szedett tapasztalások följegyzése s nem rendszerezett „vadászgazda-szabályzat" kívánnak lenni. II. A gazdasági tér felosztása és a részeknek egymástóli megismerhető eljegyzése elbarázdálása, gazdasági szempontból is kívánatos lévén, eggyel több védvül szol gáljon az ezt ajánló gazdasági intézőnek, hogy ez vadászati szempontból is óhajtandó. A vadászat tere kétségkívül ott leggazdagabb, hol emberi kéz mértföldekre nem üz földművelést; miután azonban Amerika öserdeibe nem mehetünk vadászni, e téren kell maradnunk s a mivelet alatt álló téreket kell akkép mivelnünk, hogy a gazdának is megmaradjon mindene, de a vadásznak is jusson belőle ; s ép ez az, mit bonczkés alá vettünk s mit bebizonyítani kívánunk, azt állítván fel előre is jelviil, hogy a vadászatot az okszerű gazdászat teréről nem zárja ki a földmivelés. A téreknek táblákra osztása által a vetések különnemüsége hatá-